Mesterséges intelligenciával azonosítják a hettita ékírásos agyagtáblák töredékeit

A Würzburgi Egyetem, a mainzi Tudományos és Irodalmi Akadémia, valamint a Dortmundi Műszaki Egyetem szakemberei által közösen fejlesztett informatikai rendszer a digitalizált fényképeken azonosítja az egyes ékírásos jelek egyedi formáját. A nyílt hozzáférésű adatbázis jelenleg hetvenezer felvételt tartalmaz, amelyeken több mint ötmillió írásjel található. A szoftver ezeket a karaktereket vágja ki és rendszerezi áttekinthető képtáblázatokba, lehetővé téve a megegyező vagy vizuálisan hasonló szimbólumok azonnali keresését.

Daniel Schwemer, a Würzburgi Egyetem Ókori Közel-Keleti Tanulmányok Tanszékének vezetője hangsúlyozta, hogy a technológia évezredes rejtélyek megoldását gyorsítja fel. Amíg korábban egy kutatónak három napig tartott öt agyagtábla-töredék kézírásának összehasonlítása, az az új szoftverrel mindössze öt percet vesz igénybe.

Az időszámításunk előtti második évezredben a mai Anatólia területén virágzó Hettita Birodalom kiterjedt és magasan fejlett adminisztrációt tartott fenn. Az akkori írnokok egy nádszál segítségével nyomták a mintegy 375 különböző szótagot és szót jelentő szimbólumot a nedves agyagtáblákba, amelyeket ezután kiszárítottak. Az elmúlt háromezer-ötszáz év viszontagságai során az archívumok fennmaradt dokumentumainak elsöprő többsége apró szilánkokra tört, amelyeket napjainkban a világ legkülönbözőbb múzeumaiban őriznek. Ezeknek a töredékeknek az összeillesztése eddig rendkívül lassú, szinte kizárólag szabad szemmel végzett filológiai munkát igényelt.

Gerfrid Müller, a projekt egyik vezető kutatója rámutatott arra a tényre, hogy bár az ékírást formanyomással készítették, az ókori írnokok sajátos kézírással és egyedi stílusjegyekkel rendelkeztek. A karakterek egymástól való távolsága vagy a nyomóeszköz agyagból való kihúzásának ereje alapján pontosan azonosíthatók az egyes személyek. Mivel a hettita agyagtáblákat sosem látták el készítési dátummal, a kézírások paleográfiai, azaz írástörténeti elemzése a legfontosabb támpont a töredékek korának meghatározásához.

A nemzetközi kutatócsoport távlati célja a mesterséges intelligencia továbbfejlesztése oly módon, hogy az teljesen automatikusan felismerje az egyes írnokokat. A fejlesztők bíznak benne, hogy ezzel a jövőben rekonstruálhatóvá válik egy-egy ókori hivatalnok teljes szakmai életútja, ezáltal pedig feltérképezhető a korszak íráskultúrájának teljes társadalomtörténete is.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Kádár

• A hatalom árnyékában: Kádárné különös története
• Számos véletlen következtében indult el Cseh Tamás karrierje
• Egész életében dacolt a Kádár-rendszerrel Radics Béla, a gitárkirály
• Bár szakmai tapasztalata nem volt, mégis az MTI személyzeti vezetője lett Kádár János felesége
• Kádárné Tamáska Mária, az „öreg” felesége
• Negyven éve mutatták be az István, a királyt
• Megfigyelések egy tűrtté vált sportágról: a rögbi meghonosodása Magyarországon
• „Akarom, tudd, mi a fene van velem” – Tamáska Mária, az „öreg” felesége
• „Akarom, tudd, mi a fene van velem” – Tamáska Mária, az „öreg” felesége