Megmentik a terezíni rabok falakba vésett üzeneteit
2015. július 30. 10:49 MTI
Szakértők leltárba vették mindazokat a szövegeket, amelyeket a második világháború során a munkatáborként működő terezíni erőd zsidó foglyai véstek a homokkőből készült egyik bejárati kapuba, valamint a város fennmaradt régi épületeinek falába - közölte Oliver Bradley, a holokauszt terezíni emlékeit feltáró nemzetközi projekt szóvivője.
Korábban
A Poterna III nevet viselő kapu oszlopain több négyzetméternyi felületen vannak különféle évszámok, nevek, szövegek és rajzok bevésve a homokkőbe. Hasonló módon falakba karcolt szövegek és rajzok találhatóak számos régi épületen is.
A 2. világháború idején keletkezett szövegek az időjárás hatása következtében egyre rosszabbul olvashatóak, ezért feltétlenül szükséges volt dokumentációt készíteni róluk. Ezt a feladatot a Terezín barátai és támogatói nevű német egyesület vállalta magára, amely immár három éve a terezíni gettó emlékeit kutatja a kisvárosban - mondta a szóvivő. Az egyesület kutatói tavaly például zsidó személyes tárgyakat találtak Terezínben. A rendkívül értékes pergamentekercsre, cipőkre, fényképekre, névjegykártyákra és néhány más tárgyra egy épület tetőszerkezetének javításakor találtak rá.
Levéltári dokumentumok szerint az épületben 1942 és 1945 között zsidó rabok voltak elszállásolva, s a tető alatt elrejtett tárgyak az ő tulajdonukat képezték. "A terezíni házak nagy valószínűséggel még számos értékes emléket rejtegetnek számunkra a világháború alatt ott működő zsidó gettó idejéből" - nyilatkozta újságíróknak Uta Fischer, a német egyesület tagja.
A szóvivő szerint a feliratok egy részét az Uta Fischer vezette szakértői csoportnak már sikerült megfejteni, s ezeket a www.ghettospuren.de honlapon hozzák fokozatosan nyilvánosságra. A megmentett emlékek között van például egy zsidó gyertyatartó és egy Dávid-csillag rajza, a gettó néhány őrének portréja és számos évszám, név.
A terezíni katonai erődöt 1780-ban II. József német-római császár és magyar király alapította, és a poroszok elleni védelemre szolgált. A II. világháború alatt a nácik koncentrációs tábornak használták. A hozzáférhető adatok szerint összesen mintegy 155 ezer zsidót tartottak ott fogva Európa számos országából, közülük 118 ezer az életét vesztette. Történelmi dokumentumok szerint a magyar foglyok száma Terezínben mintegy 1100-1200-ra tehető. Nagy többségük nem élte túl a világégést. A terezíni náci koncentrációs tábort a Vörös Hadsereg egységei szabadították fel 1945. május 9-én.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2019
- Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
- Az 1990. októberi taxisblokád
- Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
- 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
- A zselízi Eszterházy-kastély
- 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
- A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
- A Drechsler-palota különc asztaltársasága
- Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől
- Kölcsönös bizalmatlanság jellemezte az antikomitern paktum aláíróit 19:05
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” 18:05
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről 17:20
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke 16:10
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
