Meghalt Viktor Brjuhanov, a csernobili katasztrófáért felelősségre vont igazgató

Viktor Brjuhanov (b) és az erőmű főmérnöke, Nyikolaj Fomin (k) a bíróságon, 1987.

Brjuhanov 1970-ben kezdett el dolgozni az erőműnél, eleinte az építkezést irányította, majd ezután nem sokkal, egészen 1986 áprilisáig ő igazgatta a létesítményt.

Az 1986. április 26-án bekövetkezett atomerőmű-katasztrófát követően leváltották beosztásából.

Brjuhanovot és Nyikolaj Fomin főmérnököt 1988 júliusában 10 év börtönbüntetésre ítélték a biztonsági előírások be nem tartása miatt.

A volt igazgatót öt év után feltételesen szabadlábra helyezték.

A világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-katasztrófája az akkor a Szovjetunióhoz tartozó Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság területén, a Kijevtől kevesebb mint 100 kilométerre északra fekvő csernobili erőmű negyedik blokkjában történt.

Viktor Brjuhanov egy 1980-as filmfelvételen

A robbanás következtében részben megsemmisült a reaktor aktív övezete, nagy mennyiségű radioaktív anyag került a levegőbe, és sugárfelhő borította be Európa nagy részét.

Az ukrán nemzetbiztonsági szolgálat 2021. április 26-án nyilvánosságra hozott a csernobili katasztrófával kapcsolatos titkos iratokat, köztük Brjuhanov első jelentését a szovjet vezetéshez.

Ebben az atomerőmű igazgatója azt írta, hogy a helyzet rendben van Pripjaty városában és a környező területeken, a sugárzás szintje pedig ellenőrzés alatt áll.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"