Ki volt valójában a csernobili evakuálást elrendelő Borisz Scserbina?

Borisz Scserbina (kép forrása: All That's Interesting)

Scserbina a sorozatban

Még az olyan, valóságkövetésükért széles körben dicsért filmes alkotások is, mint az HBO sorozata, kénytelenek a történetmesélés érdekében eltérni a megtörtént események pontos menetétől – különösen akkor, ha azok nem is ismerhetők meg.

Így van ez a csernobili katasztrófa esetében is sok szempontból, és Borisz Scserbina életének és szerepvállalásának számos pontjával is. A hidegháborús környezet és a többszintű titkolózás még napjainkban is sok esetben megnehezíti az események és az egyes szereplők cselekedeteinek pontos rekonstruálását.

Az HBO sorozatának második részében a Stellan Skarsgård által alakított Scserbina és a Jared Harris által alakított Valerij Legaszov, a szovjet tudományos akadémia fizikusa helikopterrel tart az erőmű felé. Amikor a tudós óvakodik az atomreaktor pontos működésének ismertetésétől, Scserbina  életveszélyesen megfenyegeti.

Valerij Legaszov (kép forrása: All That's Interesting)

Ez a mozzanat kétségtelenül a dramatizálást szolgáló elem – az 1980-as évek végén a spontán, de még a bürokratikus eljárással alátámasztott politikai indíttatású kivégzések sem voltak már a rendszer elfogadott részei.

Scserbina semmiképpen nem fenyegethette meg komolyan Legaszovot azzal, hogy kidobja a helikopterből – hiába töltött be magas politikai tisztséget, az ügyet gyilkosságként kezelték volna. A gorbacsovi enyhülés idején már nem voltak bevettek a Sztálin idején megszokott módszerek.

A Minisztertanács elnöke, Nyikolaj Tyihonov 1984-ben nevezte ki Scserbinát helyettesévé. Korábban az olaj- és gázipari vállalatok építési minisztere volt, azelőtt pedig az úgynevezett transzszibériai (Urengoj-Pomari-Ungvár) gázvezeték építését felügyelte. A katasztrófa bekövetkeztekor Scserbina Szibériában volt hivatalos úton, a tényt közlő telefonhívás után 18 órával érkezett Pripjatyba, és adott utasítást a város evakuálására.

A sorozat hideg bürokrataként ábrázolja Scserbinát, aki eleinte – pozícióját féltve – vonakodik elhinni azt, amit beosztottjai közölnek vele. Skarsgård számára a karakter alakításában ez játszotta a legfontosabb szerepet – Scserbina először részt vesz az ügy eltussolásában, majd egyfajta morális karakterfejlődésen keresztülmenve eljut a helyes cselekedetig.

Stellan Skarsgård Borisz Scserbina szerepében (kép forrása: bustle.com)

„Érdekes olyan szereplőt alakítani, aki egy hibás rendszer képviselője, egész életében azt védelmezte, majd vissza kell tekintenie életére és be kell ismernie, hogy tévedett” – mondta a svéd színész. „Végül arra a következtetésre jut, hogy valami másért kell kiállnia.”

Sok történelmi személyt alakító színész felelősséget érez azért, hogy pontosan formálja meg karakterét – különösen az olyan fontos emberek esetében, mint Scserbina. Mivel azonban igen keveset lehet egyébiránt tudni a férfi életéről – és mivel a forgatókönyv menete volt az elsődleges szempont –, Skarsgårdnak meglehetős szabadság adatott meg.

„A valódi férfi más, mint akit én játszom” – mondta. „Az igazi emberről nagyon nehéz bármilyen információhoz jutni. Én a forgatókönyvben megírt karaktert játszom, és a forgatókönyvnek, a történetnek szüksége van néhány dologra ettől a szereplőtől – akár valóban ilyen volt, akár nem. Még csak nem is hasonlítok az eredeti Borisz Scserbinára.”

Scserbina igaz története

Számos szovjet politikusról igen nehéz még napjainkban is valódi, alátámasztható információt szerezni. Scserbina esetében a legtöbb tény, amely elérhető róla, éppen a csernobili katasztrófának köszönhető, mivel akkoriban ez volt a világon mindenhol a vezető hír.

Életéről egy rövid összefoglaló megtalálható az 1979-ben kiadott Nagy Szovjet Enciklopédiában. Eszerint Borisz Jevdokimovics Scserbina egy vasutas fiaként látta meg a napvilágot 1919. október 5-én a Donyecki területen lévő Debalcevóban (ma Debalceve, Donecki terület, Ukrajna).

Ez a terület később a Szovjetunión belül az Ukrán SZSZK-hoz tartozott, 1919-ben azonban (az orosz polgárháború idején) éppen a rövid életű, Dél-Oroszország nevű állam részét képezte, amelyet ekkor a bolsevikellenes (fehér) erők irányítottak.

Borisz Scserbina (kép forrása: zpravy.aktualne.cz)

23 éves korában végzett a Harkovi Vasúti Szállítási Intézetben, majd 1948-ban elvégezte az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottságának pártiskoláját. 1950-re Harkov (ma Harkiv, Ukrajna) város tanácsának titkára volt. Scserbina a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának (SZKP KB) 1961-ben vált tagjelöltjévé.

Az 1960-as években Szibériában az olaj- és gázkitermelés infrastruktúrájának kiépítésében volt része (párttevékenységével párhuzamosan), majd 1973-ban lett az olaj- és gázipari vállalatok építési minisztere, végül 1976-ban a KB rendes tagja.

Nem mindennapi karrierje során Scserbinát kétszer tüntették ki a Lenin-renddel, egyszer az Októberi Forradalom Érdemrenddel, és számos egyéb, hazafias tevékenységet méltató kitüntetést is kapott. 1984-ben a Minisztertanács akkori elnöke, Nyikolaj Tyihonov kinevezte maga mellé a testület alelnökének. Két évvel ezután neve örökre összefonódott a csernobili katasztrófával és az azt kísérő eseményekkel.

1. Scserbina a sorozatban
2. Csernobil – tények és fikció

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6 368 ft 4 776 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 6 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Múlt-kor magazin 2010/nyár

• Woodrow Wilson és a nők
• Mona Lisa a fontainebleau-i fürdőben
• Az elkábított válogatott
• Az első igazi First Lady
• A római kor ékszerei
• Egyet fizet, kettőt kap - Politikus First Ladyk a Fehér Házban
• Igazolt bornírtságok
• Wellness és fitnesz a Balaton partján