Megették az idegeneket a neandervölgyiek Észak-Európában

A kutatók a belgiumi Goyet-barlang leletanyagát vetették alá több mint egy évtizedes, komplex – radiokarbonos kormeghatározást, DNS-szekvenálást, izotópos elemzést és digitális csontrekonstrukciót magában foglaló – vizsgálatnak.

Az elemzések történetében először sikerült felállítani az áldozatok részletes biológiai profilját, amelyből kiderült: a maradványok nem a térségben élő helyi neandervölgyi populációhoz tartoztak, hanem más területről származó kívülállók voltak. A leletegyüttes sajátossága, hogy a feldolgozott áldozatok elsősorban felnőtt nők és gyermekek. A csontokat jelenleg a brüsszeli Belga Királyi Természettudományi Intézetben őrzik.

A csontok fizikai állapota egyértelműen bizonyítja a táplálkozási célú feldolgozást. A maradványokon azonosított vágás- és törésnyomok megegyeznek a vadászatok során elejtett állatok húsának és csontvelejének kinyerésekor alkalmazott technikákkal. A vizsgálatok kimutatták, hogy a műveletet végzők célzottan az alsó végtagokat választották ki, a csontokat pedig szisztematikusan feltörték a magas tápértékű velő megszerzése érdekében.

A kutatók hangsúlyozzák: az eljárás módja kizárja a rituális vagy ceremoniális kannibalizmust; az áldozatokat egyértelműen zsákmányként, táplálékforrásként kezelték. A bordeaux-i és az Aix-Marseille Egyetem szakembereit is soraiban tudó kutatócsoport szerint ez a viselkedés a neandervölgyi csoportok közötti súlyos területi és erőforrás-konfliktusokra is utalhat.

Küzdelem a kihalás küszöbén

A leletek a középső paleolitikum késői szakaszából, a 41–45 ezer évvel ezelőtti időszakból származnak. Ez az évezred a neandervölgyi ember európai dominanciájának végét, egyben a faj kihalását megelőző utolsó periódust jelöli. Ebben az időszakban a korai modern ember már megjelent a kontinens szomszédos régióiban.

Az egyre fokozódó ökológiai nyomással és klímaváltozással terhelt időszakban a területért és a szűkös táplálékért folytatott versengés drasztikusan felerősödhetett az egyes neandervölgyi közösségek között. Bár a fajon belüli kannibalizmus jelensége korábbi európai régészeti feltárásokból is ismert volt, a Goyet-barlang leletei az első tudományos bizonyítékai annak, hogy a neandervölgyiek célzottan, idegen csoportok sebezhetőbb tagjaira is vadásztak.

Az eredmények árnyalják a neandervölgyiek társadalmi dinamikájáról alkotott korábbi, sokszor egységesnek hitt tudományos képet, rámutatva a hanyatlás időszakának szélsőséges, a puszta biológiai túlélést célzó stratégiáira.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Anno

• A kataklizma, ami elhozta a portugál gyarmatbirodalom végét
• Az elektromos jelzőlámpával világelső lett a forgalmi káosz legyőzésében Cleveland városa
• A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
• Bosszúvágy, pénzhiány, hatalmi intrikák: a keresztesek pusztítása Konstantinápolyban
• Patton tábornokot előbb az amerikaiak, majd a szovjetek próbálhatták meg eltenni láb alól
• Végső elkeseredésében választotta a halált az első világháború utolsó percében elesett katona