Még az UNESCO sem tudja megvédeni India kulturális örökségét

Kép Jaipur pusztuló épületeiről (Forrás: Photo courtesy of Jaipur Houses)

A probléma gyökere Jaipur gyors fejlődésében és szabályozatlan növekedésében rejlik: az új építkezések ugyanis nemcsak a város eredeti arculatát és városszerkezetét kezdték el megváltoztatni, hanem legalább 400 azonosított, de le nem ellenőrzött épület lebontásával is jártak. Habár ezek az új beruházások a lakhatási válságtól kezdve a kereskedelem fejlődésén át számos problémára megoldást jelenthetnek, az örökségvédelmi intézmények megfelelő működése nélkül sok új gondot is okozhatnak a tartománynak.

Amikor az örökség teherré válik

Jaipurt 1727-ben alapította II. Sawai Jai Singh. Az európai építészeti hatásokat tükröző és a Vasztu-sásztra elvei alapján létrejövő város utcáit oszlopos bazárok szegélyezték. Ezekre a bazárokra szükség is volt a későbbiekben: a 18. században ugyanis már állítólag 36 különböző iparág működött a területen – virágzott például a drágakőcsiszolás, a miniatúrafestészet és a kőfaragás is, amelyek mind külön utcákban kaptak helyet. A közterek mellett a havélik és a havéli-templomok is Jaipur meghatározó elemeivé váltak, tovább növelve a település szerepét India kulturális életében.

Az UNESCO 2019-ben vette fel a várost a világörökségi helyszínek listájára. Fontos kiemelnünk, hogy a védelem nem csupán egy-egy műemlékre, hanem a városfalon belül elhelyezkedő valamennyi térre, kapura, bazárra, havélira és templomra is vonatkozott. És bár papíron Jaipur városszerkezete nem sokat változott az elmúlt időszakban – a legtöbb köztér elrendezése továbbra is az eredeti elképzeléseket tükrözi, ráadásul az olyan ikonikus épületek, mint például a Hawa Mal, sikeresen megőrizték eredeti formájukat –, ugyanakkor a bazárok, egyes terek és a havélik sok változáson mentek keresztül. Egy friss jelentés pontos képet adott ezek pusztulásáról: 1992 óta 1200-ról 800-ra csökkent például a havélik száma.

Nandkishore Pareek 1984-ben megjelent könyvében már egyenesen a város karakterének meggyilkolásáról írt, és figyelmeztette a jaipuriakat, hogy a politikai döntések és az anyagi érdekek torzítani fogják a gyönyörű város eredeti arculatát. Három évtizeddel később úgy látszik, igaza volt Pareeknek – a nemzetközi elismerés ellenére is.

A szakértők szerint a gondok oka a szabályozatlan építkezésekben, az örökségvédelmi gyakorlatok háttérbe szorításában, valamint a szakmai kapacitás hiányában keresendő. Az UNESCO nemrég felszólította a tartomány vezetőit, hogy tartsák be a műemlékvédelmi előírásokat és nyújtsanak be terveket a tervezett helyreállításokról.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2014

• Mátyásdomb: Lonkai-kastély
• Mi volt Augustus sikerének kulcsa?
• Zrínyi kirohanásai
• Az ujj nélküli apáca titka
• A gulyáskommunizmustól a műanyag kilencvenes évekig
• Kémelhárítók „rendszerváltása"
• Színészből lett politikusok
• A maffia Tízparancsolat-értelmezése
• A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma