Kudarcba fulladt az angol koronaékszerek első lopási kísérlete 

Thomas Blood (Forrás: Wikidata / Közkincs)

Thomas Blood 1618-ban született Nyugat-Írországban egy módos ír család gyermekeként. Az angol polgárháború alatt eredetileg I. Károly oldalán harcolt, amikor azonban Oliver Cromwell győzelme egyre biztosabbá vált, gyorsan oldalt váltott és hadnagyként csatlakozott a parlamentpártiak seregéhez. 1653-ban Cromwell – szolgálataiért cserébe – hatalmas birtokot és békebírói pozíciót adományozott neki. II. Károly visszatérése után Blood családjával együtt Írországba menekült, ahol az új rendszerrel elégedetlen cromwelli hívekkel együtt megpróbálta elfoglalni a dublini várat. A terv végül kudarcba fulladt, így Thomas – immár jelentős vérdíjjal a fején – Hollandiába menekült.

Bár a korban Anglia legkeresettebb emberei közé tartozott, a leleményes férfi Ayloffe álnéven mégis sikeresen visszaszivárgott Nagy-Britanniába. Ekkor próbálta meg másodjára is elrabolni James Butler írországi helytartót – kísérlete azonban ismét kudarcba fulladt, ezért úgy döntött, hogy egy ennél is merészebb tervet hajt végre és ellopja a híres angol koronaékszereket.

A koronaékszereket ekkoriban a londoni Tower egyik alagsorában őrizték, vastag fémrácsok mögött. Az ékszerek legfőbb felügyelője Talbot Edwards őr volt, aki családjával az emeleti lakásban élt. Egy nap a fondorlatos Blood – papi ruhában – meglátogatta Talbotot és összebarátkozott vele. A sokadik találkozó alkalmával a „tiszteletes” egy nem mindennapi javaslattal állt elő: felvetette, hogy Edwards egyik lányát hozzáadhatnák az unokaöccséhez. Az őr rögtön bele is ment az ajánlatba, így 1671. május 9-én reggel hét óra körül Blood meg is érkezett Edwardsékhoz az állítólagos unokaöccsel és két másik férfival együtt – akik minden áron szerették volna megnézni az angol jogart.

Edwards végül megmutatta nekik az alagsort és a rács ajtaját is kinyitotta. Eljött a megfelelő pillanat a támadásra: Blood váratlanul egy bunkósbotot rántott elő, amivel leütötte, majd később egy késsel meg is szúrta a tehetetlenül védekező koronaőrt. A két férfi ez idő alatt gyorsan kivette a koronát, az országalmát és a jogart a helyéről – bár a koronát egy kicsit össze kellett nyomni, mivel máshogy nem fért volna bele a zsákba. A jogar pedig túl hosszú volt, így az egyik tolvaj megpróbálta lefűrészelni egy részét.

Edwards közben magához tért és kiabálni kezdett, mire Bloodék eldobtak mindent, ami a kezükben volt és megpróbáltak elmenekülni. Thomasnak azonban most sem volt szerencséje: az egyik vaskapu közelében elfogták, miután megpróbált rálőni az egyik őrre.

Őrizetbe vétele után a bevállalós ír tudta: csak akkor úszhatja meg a büntetést, ha sikerül a király elé kerülnie – akiről köztudott volt, hogy kedveli a vakmerő gazfickókat. Terve bevált: az uralkodót valóban nagyon szórakoztatta a lopási kísérlet története. Olyannyira, hogy Thomas nem csupán kegyelmet, hanem még jutalmat is kapott: évi körülbelül 500 fontnyi járadékot adományoztak neki. A történet ugyanakkor Edwards számára is boldog véget ért: sérüléseiből gyorsan felépült, és őt is megjutalmazták a korona megvédésért.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?