Kilenc fegyver, amellyel az ókori Egyiptom világverő hatalommá vált
2020. december 10. 08:36 Múlt-kor
Korábban
A gerely
Az egyiptomi harci gerely több volt, mint egyszerű hajítófegyver. A körülbelül egyméteres szálfegyver alkalmas volt egyszerű közelharci fegyvernek is, az Újbirodalom katonái a vállukon átvetett tegezben többet is maguknál hordtak.
Közelharcban döfhettek velük, távolabbról pedig a rohamozó gyalogság vagy harci szekerek ellen hajítva alkalmazták őket.
Elliott szerint a gerely nem számított olyan „egyszer használatos” fegyvernek, mint a nyílvesszők. A speciálisan kimunkált, rombusz keresztmetszetű heggyel és a hajítást megkönnyítő, kiegyensúlyozott nyéllel szerelt fegyvereket harc után igyekeztek összeszedni.
A csatabárd
Az egyiptomi csatabárd másodlagos fegyver volt, amelyet a harcos övébe dugva vagy vállára akasztva hordott. A közelharcban az ellenség pajzsának áthasítására használták, amellett, hogy természetesen egyetlen jól irányzott csapással végezhetett is az illetővel.
A régészeti anyag alapján megfigyelhető, hogy Egyiptom korai időszakában, amikor még ellenségeik többsége nem viselt páncélt, az egyiptomi bárdok pengéi íveltek voltak, hogy a védtelen húsban minél nagyobb és mélyebb vágást ejtsenek.
Az Újbirodalom korszakában azonban az egyiptomi seregek a hettiták és más fejlett civilizációk haderőivel álltak szemben, amelyek katonái keményített bőrből készült páncéllal védték magukat. Az egyiptomi bárdok pengéi egyre szűkebbek és egyenesebb élűek lettek, hogy maximalizálják a páncélon való átütés képességét.
A csatabárd emellett egyéb feladatok ellátására is alkalmas volt a hadjáratokon. A források szerint egy kánaáni város ostromakor III. Ramszesz katonái bárdjaikkal ástak be a város falai alatt, míg társaik ugyanezen eszközökkel kivágták a környéken lévő fákat.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Harangtornyok szabályozták a középkori városok működését 14:54
- Este is látogatható lesz az Uffizi Képtárhoz tartozó Vasari-folyosó 14:27
- Új lelet tisztázhatja a Sutton Hoo-i sisak eredetét 13:55
- Ötven év után újra látogatható az Egyesült Államok első központi bankja 13:11
- Drograzzia során került elő egy ellopott Picasso-festmény 10:14
- A brit kapitulációt rögzítő Washington-levelet mutatnak be Londonban 09:23
- Lehetséges Artemisz-szobor töredékére bukkantak Bulgáriában 08:36
- Ismeretlen Szent Ágoston-prédikációkra bukkantak egy középkori kéziratban 08:11






















