Kézlevágástól az írek büszkeségéig – 7 híres esemény, amely decemberben történt

1890. december 29.: akár háromszáz indiánt is megölhettek az amerikai csapatok Wounded Knee-nél

A halottak tömegsírba temetése Wounded Knee-nél 1891 januárjában (kép forrása: Wikimedia Commons)

1890 telére a lakota sziú indiánok a szakadék szélére kerültek. A fehér telepesek több évtizednyi terjeszkedése után bölénycsordáikat a kihalás közelébe vadászták, legtöbbjüket pedig rezervátumokra szorították vissza Észak- és Dél-Dakota államok területén. Az elszigetelt és rémült őslakosok az új „Szellemtánc” mozgalomhoz vonzódtak, amely azt ígérte, hogy egy ezoterikus körtáncot gyakorolva az indiánok visszahozhatják halott őseiket, elűzhetik a telepeseket, és visszaszerezhetik földjeiket és a rajtuk legelő bölényeket.

Az amerikai hatóságok számára a Szellemtánc a szélesebb körű indián lázadás lehetőségét hordozta. A kölcsönös bizalmatlanság lógott a levegőben, amikor 1890. december 28-án az amerikai hadsereg 7. lovasezredétől egy csoport katona feltartóztatott egy körülbelül 350 fős lakota sziú menetet, amely a Pine Ridge-i rezervátumra tartott. A katonák a Wounded Knee nevű patakhoz vezették őket, Dél-Dakota állam területén, ahol letáboroztak.

Másnap reggel a katonák arra utasították a sziúkat, adjanak át minden náluk lévő fegyvert. A növekvő feszültségben az indiánok sámánja, Sárga Madár belekezdett a Szellemtáncba. Amikor azonban egy Fekete Prérifarkas nevű süket sziú nem értette, hogy miért kellene feladnia puskáját, a katonák erővel próbálták meg elvenni tőle. Innentől senki sem tudja pontosan, mi történt – dulakodás bontakozott ki, és eldördült egy lövés. Ekkor elszabadult a pokol.

Csak az utolsó lövések után vált nyilvánvalóvá a mészárlás mértéke. Legalább 25 katona elesett – sokuk baráti tűz áldozata lett –, és akár 300 sziú is holtan heverhetett a véráztatta földön, köztük nők és gyermekek is. Ahogy egy katona visszaemlékezett: „Eme őrült közelharc fehéren izzó dühét képtelen vagyok szavakkal leírni.” Bajtársai, elismerte, „egyszerűen megvesztek.” Az eredmény az amerikai történelem egyik legborzasztóbb mészárlása volt.

1. Kr. e. 43. december 7.: Cicero elveszti fejét és kezeit
2. Kr. u. 557. december 14.: Konstantinápolyban megmozdul a föld
3. 1903. december 17.: a Wright-fivérek berepülnek a történelembe
4. 1991. december 25.: a Szovjetunió vége
5. 1792. december 26.: A briliáns védekezés sem menti meg XVI. Lajost a guillotine-tól
6. 1890. december 29.: akár háromszáz indiánt is megölhettek az amerikai csapatok Wounded Knee-nél
7. 1759. december 31.: Megszületik Írország leghíresebb itala

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

kommunizmus

• Törött kézzel is legyőzhetetlen maradt „a ring lovagja”, Papp Laci
• Sem a németek, sem a kommunisták nem tudták megtörni Varga Bélát
• A kubai munkatáborok szellemi atyja és megvalósítója is volt Che Guevara
• Titkos találkozó a paksi csőszkunyhóban – Rajk László és társai pere
• Versei memorizálásával élte túl a kommunista kényszermunkatábor poklát Faludy György
• Máig sok a kérdés Aldo Moro elrablása és meggyilkolása körül
• „A dolgozó nő öltözködjék egyszerűen és jól” – divat a II. világháborútól a rendszerváltásig
• „Az egyetlen férfi a parlamentben” – szénásszekéren kellett Ausztriába menekülnie Slachta Margitnak
• Megfigyelés, kitelepítés, bebörtönzés, perek – így számolt le a kommunista rendszer a szerzetesrendekkel