Kegyetlenül mészárolták le a császáriak a besorozás ellen tiltakozó székelyeket Madéfalván
2022. január 7. 10:38 Múlt-kor
Ágyútűz, lőporfüst, védtelen falusiakat kaszaboló katonák: 1764. január 7-én a Csíki-medencében fekvő Madéfalván elszabadult a pokol. A falut ostromló császári katonák közel 200, zömmel fegyvertelen székelyt, köztük nőket és gyermekeket mészároltak le. A madéfalvi veszedelemnek nevezett tragikus esemény után rengeteg székely Moldvába „csángált” azaz elkóborolt.
A székelyeket megtörte a Habsburg mészárlás, a veszedelem után sokan elhagyták otthonukat (a kép csak illusztráció – a hétfalusi csángók tánca 1918-ból)
Korábban
Mária Terézia 1761-ben rendelte el az erdélyi határőrség felállítását. A Kárpátok keleti hegyláncai mentén felállított határőrvidéknek már volt történelmi múltja Székelyföldön.
A határőrezredeket azonban a Rákóczi-szabadságharc leverése után megszüntette a bécsi udvar, mert megbízhatatlannak ítélte az ide besorozott székelyeket. Több évtized elmúltával azonban ismét aktuálissá vált a határőrvidék felélesztése.
A határőrezredek szervezése eleinte jól haladt, a jobbágysorban élő románoknak ez előrelépést jelentett, hiszen számos előnnyel, így a jobbágyi terhek eltörlésével járt. A probléma akkor jelentkezett, amikor a székelyek besorozására került a sor.
Mivel ők már eleve számos privilégiummal rendelkeztek, nem sokan akartak katonának állni. A határőrszolgálat fejében beígért adómentesség azonban a székelyeknek is csábító lehetőségnek tűnt, ám hamarosan kiderült, hogy adózni a határőröknek is kell, sőt, az ezredek német vezénylet alatt akár idegenben is bevethetőek voltak.
Ez a székelyek számára nem volt elfogadható, ezért petíciókat állítottak össze a sorozással megbízott császári tiszteknek. Ha más módjuk nem volt, a katonaképes férfiak a közeli erdőkbe menekültek a településeiken megjelenő sorozóbizottság elől, hogy elkerüljék az összeírást.
A helyzet 1763 végére tarthatatlanná vált. Miután Madéfalván nagyjából 2500 székely gyűlt össze, hogy írásban tiltakozzon a jogtalannak vélt sorozások ellen, Erdély katonai főparancsnoka, Siskovics József báró a kemény fellépés mellett döntött. Siskovics parancsot adott Carato alezredesnek, hogy erőszakkal verje szét a tiltakozókat.
1764. január 7-én hajnalban, Carato katonáival körülvette a falut, amelyre ágyútüzet zúdított, majd rohamra küldte katonáit, akik válogatás nélkül mészárolni kezdték a fegyvertelen székelyeket, ezzel párhuzamosan kifosztottak és felgyújtottak rengeteg lakóházat is.
Carato emberei több órán keresztül gyilkolták az embereket, a férfiak mellett levágva az asszonyokat és a gyermekeket is. A Siculicidium, azaz székelygyilkosság mérlege közel kétszáz halott volt, egyes források négyszáz áldozatot említenek.
A vérfürdő megdöbbentette a székelyeket és megtörte az ellenállásukat, így az ezredek felállítása hamar, már 1764-ben befejeződött. A megtört székelyek közül azonban sokan az emigrációt választották és a Kárpátok túloldalán, az akkor még az Oszmán Birodalom uralma alatt álló Moldvában telepedtek le, gyakran családostul. Ezekre a kivándorlókra mondták az otthon maradt székelyek, hogy „elcsángáltak” a szülőföldjükről.
Emlékmű Madéfalván
A Moldvába menekült háromszéki és csíki lakosság így az ottani, korábban letelepedett csángókat gyarapította. A sorozás miatt kivándoroltak egy része Hadik András irányítása alatt az 1775-ben a Habsburg Birodalom fennhatósága alá kerülő Bukovinába költözött, ahol egészen 1942-ig éltek leszármazottaik.
Ebben az évben a magyar kormány a Jugoszláviától visszafoglalt Délvidékre, Szabadka és Topolya környékére telepítette őket, ahonnan Tito partizánjai elől végül a Dunántúlra menekültek 1945-ben.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Kádár
- Egész életében dacolt a Kádár-rendszerrel Radics Béla, a gitárkirály
- Bár szakmai tapasztalata nem volt, mégis az MTI személyzeti vezetője lett Kádár János felesége
- Kádárné Tamáska Mária, az „öreg” felesége
- Negyven éve mutatták be az István, a királyt
- Megfigyelések egy tűrtté vált sportágról: a rögbi meghonosodása Magyarországon
- „Akarom, tudd, mi a fene van velem” – Tamáska Mária, az „öreg” felesége
- „Akarom, tudd, mi a fene van velem” – Tamáska Mária, az „öreg” felesége
- Szerelem az illegális kommunista mozgalomban: Kádár János és az ő Piroskája
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.