Így működött a kádári megtorló gépezet

A halálosztó paragrafus

Az 1956. évi 28. számú tvr-t két nappal később egészítette ki az 1956. évi 32. törvényerejű rendelet, amely egy igen súlyos, mindössze kétsoros kiegészítést fűzött ahhoz: akit az említett rögtönítélő bíróság bűnösnek nyilvánít, arra "egyúttal halálbüntetést szab ki". Így minden fentebb felsorolt cselekmény halálos bűnnek minősült. A jogi háttér megteremtésével 1956. december 15-én meghozták és végrehajtották a megtorlás első ezen rendeletekre támaszkodó halálos ítéletét, amely koncepciós perek hosszú sorát nyitotta meg. A statáriális bíráskodást 1957 novemberéig a katonai bíróságok végezték.

Tóth Ilona orvostanhallgató vallomást tesz a Népbíróság előtt. Mögötte a vádlottak padján Obersovszky Gyula újságíró (j2)

Alapvető változásokat hozott az 1957. évi 4. törvényerejű rendelet a gyorsított büntetőeljárás szabályozásáról, ugyanis általa lett kivégezhető az is, aki az elkövetéskor már a 16. életévét betöltötte. Ez a rövid életű szabályozás példátlan volt a magyar jogtörténetben, ugyanis az akkor hatályos Btk. a huszadik életév betöltéséhez kötötte a halálbüntetés alkalmazását, amit később az 1961-es törvénykönyv is átvett.

Leghíresebb áldozata az 1957. évi 4. törvényerejű rendeletnek a "Blaski József és társai" perének másodrendű vádlottja, az 1941-es születésű Mansfeld Péter volt, akit 18. születésnapját bevárva végeztek ki - elvileg "törvényesen", ugyanis ezt a rendelet lehetővé tette. Blaskit és négy társát egy 1958 februárjában elkövetett cselekmény miatt próbálták elítélni, de a 17 éves Mansfeld vallomásában magára vállalt minden, "a népi demokratikus államrend elleni szervezkedést", megmentve ezzel társait, köztük a családapa fővádlottat. A pesti srác emlékét ma több utca és szobor őrzi.

Mansfeld Péter

A megtorlások emellett igyekeztek a közvéleménnyel és a külfölddel elhitetni, hogy a forradalmárok gyilkosok, közönséges bűnözők. Emiatt nem egyszer a hamis vád eszközéhez nyúlt a megtorló gépezet - a leghíresebb ilyen kivégzett az éppen szigorló orvostanhallgató, Tóth Ilona volt (Mansfeld Péter és a 2001-ben rehabilitált Tóth Ilona peréről bővebben ld.: Tarics Péter: Egy nép kiáltott. Bp., 2008.).

1. A megtorlások jogi háttere
2. A halálosztó paragrafus
3. A népbíróságok visszatérnek
4. Hatalmas veszteség

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
• Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
• Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
• Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban