Hol nyaraltak Kádárék?

Aliga, a kisajátított falu

Majtényi György történész a magyar kommunista funkcionáriusok kiváltságos helyzetével foglalkozó könyvében (K-vonal: Uralmi elit és luxus a szocializmusban, 2010) megemlíti, hogy a pártvezetők a korai időkben többnyire Balatonaligán kaptak nyaralót, amelyeket a káderek személyes igényei szerint építettek át. Ennél valamivel kisebb rangot jelentett az őszödi üdülőbe szóló beutaló, amelyet a Minisztertanács tagjai vettek igénybe.

Az aligai fürdőtelep a századelőn gyors fejlődésen ment át, s ekkor elsősorban a művelt középosztály nyaralóhelyéül szolgált, majd a második világháborút követően egyre gyakoribbá vált a gyermekek és munkások üdültetése. Népszerűségét elsősorban annak köszönhette, hogy ez volt a fővároshoz legközelebb eső fürdőtelep a "magyar tengernél", ráadásul a harmincas években villanyvasutat is építettek, meggyorsítva a nyaralni szándékozóknak a lejutást.

Majtényi György szerint állítólag Vas Zoltán, az Országos Tervhivatal elnökének hitvese, az orvosszakszervezet üdülőjében gyakran megforduló Vas Zoltánné fedezte fel Aligát, amely hamarosan megtetszett a pártfunkcionárius ismerősök feleségeinek is. Balatonaliga sorsa ezzel megpecsételődött: az állandó lakosokat - akiknek a száma 1944-ben százharminc volt - a környező falvakba telepítették, a jobb állapotú házakat, villákat megtartották és korszerűsítették - a községházat például étteremmé alakították - a többit pedig elbontották. Így zajlott az "aligai honfoglalás", a fürdőtelepnek az új uralmi elit kénye-kedve szerint való teljes átalakítása.

A lezárt pártüdülővé lett fürdőtelep népszerűsége tovább nőtt. Itt pihente ki fáradalmait 1948-ban Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártjának főtitkára, Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter, Rajk László külügyminiszter, Vas Zoltán, valamint Nagy Imre mártír-miniszterelnök, az Országgyűlés akkori elnöke. Balatonaliga Rákosi szívéhez nőtt, s annyira megtetszett neki a fürdőtelep, hogy májustól októberig alig akadt olyan hétvége, amikor nem a párt által kisajátított faluban töltötte hétvégéit feleségével.

Rákosi mellett a többi között Rajk és Kádár is kapott villát Aligán. Rákosi szigorúan őrzött villáját kerítéssel választották el a többitől, és ha úszni ment, csónakon követték az őrök. A Rákosi-nyaralón két reflektor pásztázta a Balaton vizét, hogy nehogy onnan közelítsék meg az épületet. "Sztálin legjobb tanítványának" nyugalmát semmi sem zavarhatta meg.

Az aligai területet két részre osztották: Aliga I-en - ahol a kőépületek mellett fabungalókat is kialakítottak - a pártalkalmazottak vehették igénybe az ingyenes üdülést, míg az Aliga II. egy géppisztolyos őrökkel védett, a párt vezetői számára fenntartott elzárt terület volt, őket modern villákban szállásolták el. A legmagasabb fokú biztonság miatt itt a felszolgálás előtt külön orvosok ellenőrizték az ételek minőségét. A kettő között tilos volt az átjárás.

1. Aliga, a kisajátított falu
2. Akiknek Budapest volt a nyaralás

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2020

• Fritz Haber és a harci gázok
• A titokzatos Húsvét-sziget
• Arkhimédész hadigépei
• Margit hercegnő, az örök második
• Emberkísérletek a Harmadik Birodalomban
• Sorscsapás volt-e Dobzse László uralma?
• A Manhattan Projecttől a szuperbombáig
• Marie Curie és a radioaktivitás
• Hét híres áprilisi tréfa