Idén április 12-én lesz az ortodox húsvét
Április 6-án – vagyis hétfőn – vette kezdetét az ortodox egyházban a nagyhét. A katolikus egyház gyakorlatához hasonlóan a legfontosabb napok a keleti keresztényeknél is a csütörtök, a péntek és a szombat lesznek.
Mivel a húsvét időpontját máshogy számolja ki a keleti és a nyugati egyházi hagyomány – a katolikusok mindig a tavaszi első holdtöltét követő vasárnapon, míg az ortodoxok szigorúan a zsidó pészah (vagyis a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtölte) után tartják az ünnepet –, ezért a két keresztény egyház általában egy-két hét eltéréssel emlékezik meg Jézus feltámadásáról. Bár kísérletek voltak az időpontok szinkronizálására, ezek a próbálkozások eddig zátonyra futottak.
A nagyhét istentiszteletein a hívek Jézus Krisztus földi életének utolsó napjaira, szenvedésére, halálára és feltámadására emlékeznek. Ebben az időszakban az ortodoxok jelentős része szigorú böjtöt tart – vagyis nemcsak húst, hanem a katolikus gyakorlatban megengedett halat sem fogyasztanak. Sőt: az igazán kategorikus hívek étrendjét többnyire kenyér, víz, kompót, valamint zöldségek és gyümölcsök alkotják ebben az időszakban.
A húsvétnak összetett liturgiája van a keleti hagyományban: a feltámadás ünnepét hét hetes böjt, azt pedig három hetes előkészületi időszak előzi meg (ezt a tíz hetes időszakot nevezik Triódionnak). Meghatározott napokon ebben az időszakban a hívek a hús mellett a tejtermékektől, a bortól, valamint az olajtól is tartózkodnak.
