Hosszú folyamat volt, mire Konstantinápoly valóban Róma örökébe léphetett
2021. június 13. 16:49 Múlt-kor
Korábban
Egy barnamezős beruházás
Constantinus döntése, miszerint az új főváros Konstantinápoly lesz, 324-ben született meg, miután legyőzte Liciniust. Ekkoriban az itt álló Büzantion kerülete nem volt több mint nyolc kilométer, ám azzal, hogy a császári udvar ideköltözött, a város viharos tempóban kezdett el növekedni. Az új központ kialakításához bevonták a környező erdőket és dombokat.
Bár a későantik források egy része következetesen keresztény ihletésű alapításról beszélnek, Constantinus csak a halálos ágyán tért át, addig pedig a napisten kultuszával is kísérletezett. Érméinek hátoldalán gyakran jelent meg például a hatküllős napkerék, a fennmaradt emlékek pedig a napkultusz erőteljes jelenlétéről árulkodnak.
A vasárnap például azért lett állami munkaszüneti nap 321-ben, mert az a Nap tiszteletreméltó napjának számított. Konstantinápoly megalapításakor a cél nem egy keresztény város felépítése volt, hanem a régi Róma hatalmának és szimbólumainak újraemelése egy másik helyen.
Az egyik legenda szerint a Trójából származó Pallasz Athéné-szobrot, a Palladiumot, amely bevehetetlenné tette Tróját, és Aenas magával vitt Rómába, Constantinus elvitette az új fővárosba, és annak fóruma alatt elásatta azon a ponton, ahol a császár szobra állt. Ez a szobor egyébként a korabeli leírások alapján sugárkoszorút viselt, ami szintén a napisten szimbóluma. (Igaz, egyes történészek szerint ez azért tűnhetett így az ókori szerző számára, mert egy korábbi Apolló-szobrot használtak fel a császár arcmásához). Csak említés történik róla, de a város felszentelésekor elkészült Konstantinápoly horoszkópja is.
A város egyébként a régi Róma fontosabb jellemzőit igyekezett átvenni. Hét dombra épült, és tizennégy kerület alkotta. A városnak volt egy Capitoliuma, de emellett fürdők, színházak és cirkuszok is épültek. A konstantinápolyi Hippodrom például nyolcvanezer ember befogadására is képes volt. A közelében egy roppant méretű császári palotát építtettek fel.
Néhány évtizeddel később egy forrás 8 közfürdőt, 153 magánfürdőt, 52 porticust, 5 gabonaraktárt, 8 vízvezetéket, 14 templomot, és 4388 építészetileg kiválónak nevezett objektumot sorol fel. A lakosság mellett a környék műkincsei is Konstantinápolyba vándoroltak, így került ide a püthai Apollón, a szamoszi Héra, az olümpiai Zeusz és a rodoszi Pallasz szobra is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor egy tulipánhagymáért luxuslakást lehetett venni
- Így lett Kassa csehszlovák város
- Tíz nagy győzelem a halál fölött
- A modern remetekirályság
- Így tanították Horthyt a 2. világháború után
- A kerti szajha
- Kolozsvár román megszállása
- Az újra megtalált munkásnő
- Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Nem nyerte el a korabeli kritikusok tetszését Beethoven IX. szimfóniája 09:50
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat tegnap
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét tegnap
- Rooselvelttől kapott segítséget a nácik elől menekülő Freud tegnap
- Hazugságok sora kísérte Peary északi-sarki expedícióját tegnap
- Épített fény címmel nyílt kiállítás Lucien Hervé munkáiból a zürichi Le Corbusier-pavilonban tegnap
- Harci bemutatók és ókori játékok is várják a látogatókat az aquincumi Floralián tegnap
- Sosem tudott egészen kiteljesedni az egyik legkeresettebb rendező, Orson Welles tegnap