Hónap: május • Nap: 07
1445. május 7.
Megválasztják a hét főkapitányt
A belviszályok megszüntetésének céljával országgyűlés ült össze Pesten, ahol első ízben képviseltette magát a kettős királyválasztás óta egymással szemben álló két tábor. A május 7-én kibocsátott, 23 pontból álló dekrétum valamennyi rendelkezése a belső béke helyreállítását szolgálta. Az országgyűlés résztvevői kimondták: ha Ulászló - akiknek a haláláról szállongó híreket még nem tartották bizonyosságnak - nem térne vissza, a gyermek V. Lászlót ismerik el királyuknak. Az 1440 óta elfoglalt várakat, birtokokat vissza kell adni az eredeti birtokosoknak, az engedély nélkül emelt várakat, erősségeket le kell rombolni. A rendeletek betartására hét főkapitányt választottak: Hunyadi, Újlaki és négy társuk Ulászló táborát, Giskra V. László híveit képviselte. Az ország kormányzatát az országtanács vette át. Az 1439 óta szünetelő bíráskodás folytatására elrendelték Magyarország kettős keresztes pecsétjének, az első bírói pecsétnek az elkészítését.
1458. május 7.
Ágoston győri és Vince váci püspök Prágában cseh királlyá koronázza Podjebrád Györgyöt
1472. május 7.
A boszniai királlyá koronázott Újlaki Miklós hűségesküt tesz a királynak és anyjának, Szilágyi Erzsébetnek
1711. május 7.
Megszületett David Hume angol filozófus
Edinburgh-ben látta meg a napvilágot. 1754-62 között megírta Anglia történetét. Többször járt Franciaországban, 1763-tól a párizsi követség titkáraként barátságot kötött az enciklopédistákkal, de miután összekülönbözött Rousseau-val, 1767-ben hazatért, s 1769-ig államtitkár-helyettes volt. Elméletben agnosztikus, gyakorlatban a szokványos polgári `józan ész` álláspontját védelmezte. Léttanát, kozmológiáját, pszichológiáját és vallásfilozófiáját szkeptikus alapelveire építette fel. Szkepticizmusa elméletileg megalapozta a polgárság utilitárius és normális észjárását. A Hume-i agnoszticizmus nagy befolyást gyakorolt a modern idealizmusra, s a neopozitivizmus egyik legfőbb eszmei forrása volt. Főbb művei: Értekezés az emberi természetről, Erkölcsi és politikai esszék, Tanulmány az emberi értelemről, Tanulmány az erkölcs elveiről és Politikai értekezések. Szülővárosában halt meg 1776. augusztus 25-én.
1766. május 7.
Megszületett Budai Ézsaiás történetíró
Pécsen látta meg a napvilágot, tanulmányait a debreceni református kollégiumban, majd a göttingeni egyetemen, Oxfordban és Hollandiában végezte. 1794-től a debreceni református kollégiumban tanított latint, görögöt és történelmet, de tevékenykedett egyházkerületi főjegyzőként is. 1822-ben a tiszántúli református egyház szuperintendense (püspöke) lett. Részt vett az MTA tervét előkészítő bizottság munkájában, s sokat tett a magyar nyelvű oktatás bevezetésért. Több történeti és hittudományi munkája, egyházi szónoklata, magyar nyelvű tankönyve maradt fenn. A hazai klasszika-filológia úttörője. Fő műve a Közönséges história, valamint a Magyarság história. Kiadta bátyja, Budai Ferenc háromkötetes Lexikonát. Debrecenben halt meg 1841. július 14-én.
1776. május 7.
Megszületett Berzsenyi Dániel költő
A XVII-XVIII. század fordulója magyar nemességének világnézeti küzdelmeit legerőteljesebben megszólaltató lírikusa Egyházashetyén látta meg a napvilágot. A felvilágosodás és a romantika közötti korszak jelentős költője, a klasszikus verselés páratlan mestere. 1788 és 1795 között a soproni líceum diákja volt. 1799-ben feleségül vette 14 éves másod-unokatestvérét, Dukai Takács Zsuzsannát, s a kemenesaljai Sömjénbe költöztek. 1803-tól haláláig niklai birtokán élt. Lírájának művészi tetőpontját a napóleoni háborúk idején (1805-07) írt hazafias ódái jelentik. Költészetének alaphangja a kiábrándultság. Idillje, a Magyarország, a Balaton és a Keszthely nem a valóságot ábrázolják, hanem a valóság vágyott, eszményi képét festik jelenvalóként. Velük éppen ellenkező utat követett 1808 előtti költészetének másik jelentős műfajcsoportjában, elégiáiban is: A közelítő tél, Levéltöredék barátnémhoz, Horác. Az 1810-es években a személyekhez szóló ódák és az episztolák foglalták el a legnagyobb helyet költészetében. 1817 után érdeklődése egyre erőteljesebben elméleti irányba fordult. Ekkor születtek A versformákról, illetve A kritikáról című írásai. Esztétikai művei mellett A magyarországi mezei szorgalom némely akadályairól címmel írt művében jobb bánásmódot követelt a jobbágyoknak, s mozgósított az időszerű gazdasági reformok érdekében. Új műfajt is teremtett: a bölcselkedő tartalmú episztolát. A magyarokhoz című ódájához Kodály Zoltán komponált zenét. Az erős érzelmek, a hétköznapi élet apróságainak finom ábrázolása, az aggodalom és a halálvárás Hölderlin és Keats lírájával rokonítja költészetét. Niklán halt meg 1836. február 24-én.
1796. május 7.
Megszületett Packh János építész
Kismartoni osztrák családból származott, 1811-től a bécsi képzőművészeti akadémián tanult. Pestre kerülését követően építészeti rajzoló volt, majd nagybátyja halála után, 1824-ben átvette az esztergomi bazilika építését, de ő sem fejezhette be, mert meghalt mielőtt munkájával kész lett. Ő tervezte és építette viszont az esztergomi kerek templomot és a kanonoki házakat, a pannonhalmi könyvtárat pedig - amelyet szintén `félkészen` kapott - sikerült befejeznie. Építészetelméleti műveket is írt. Gyilkosság áldozata lett, szolgája ölte meg 1839. október 9-én.
1832. május 7.
Görögország kivívja függetlenségét
1840. május 7.
Meghal Caspar David Friedrich
65 éves korában meghal Caspar David Friedrich, a legjelentősebb német romantikus festő. Életművében a romantika felfogása tükröződik, amely a művészetet a művész önvallomásaként, a világ szubjektív megéléseként értelmezi. Szemben a klasszicizmussal (1825) a romantikusok a kétségeket, mindenekelőtt a kozmikus összefüggéseket kívánják megélni. Leginkább a festészet képes az érzelem ezen dicsőítését, a természetben való - vallásos vonásokkal átitatott - elmélyülést kifejezni. A szobrászatban és az építészetben a romantika csak csekély szerepet játszik. A romantikus művészek az egyes művészetek közötti elválasztás megszüntetésére, a képzőművészet, az irodalom és a zene egységének kimunkálására törekednek. A német művészek egy részénél, például a nazarénusoknál tapasztalt visszavágyódás a középkorba a gótika és a reneszánsz elemeinek időtlenített átvételét eredményezi. A francia romantikában, amelynek fő képviselője Eugčne Delacroix, a romantikus vonások elsősorban a témaválasztásban és a színek alkalmazásában mutatkoznak meg. A hangulatok és vágyakozások ábrázolásakor az angol William Turner (1775-1851) tájképein is a színek megválasztása a legfontosabb eszköz.
1861. május 7.
Megszületett Rabindranath Tagore bengáli nyelvű indiai költő
Nagy múltú értelmiségi családból származott. 1878-tól Angliában tanult, ahol a jog helyett irodalommal és zenével foglalkozott. 1905-től a függetlenségi mozgalom támogatója volt. Költészete szervesen kapcsolódott az évezredes indiai hagyományokhoz, ugyanakkor Kelet és Nyugat kultúrája közeledésének hasznosságát vallotta, s ettől India erkölcsi megújhodását is remélte. Ennek a célnak az érdekében birtokán egyetemet alapított. Már a II. világháború előtt felemelte szavát a fasizmus és az embertelenség ellen. Verseit maga fordította angolra, regényeiben és drámáiban az indiai társadalom problémáival foglalkozott. Hatása az indiai költészetben máig is egyedülálló, hazájának himnusza is az ő nevéhez fűződik. 1913-ban irodalmi Nobel-díjat kapott, s ő volt az első nem európai író, aki e kitüntetésben részesült, két évvel később pedig Angliában megkapta a lovagi címet. Az irodalom mellett a festészetben és a zenében is alkotott. 1926-ban néhány hetet Magyarországon töltött, s erről versben is megemlékezett - Balatonfüreden gyógykezelték, ahol sétány őrzi emlékét. Szülővárosában, Kalkuttában halt meg 1941. augusztus 7-én.
1871. május 7.
Megszületett gróf Károlyi Gyula miniszterelnök
Nyírbaktán született, középiskolai tanulmányait a Budapesti Piarista Gimnáziumban végezte.Ezt követően a budapesti egyetem állam- és jogtudományi karát látogatta, majd vendéghallgatóként a berlini és a bonni egyetemen is megfordult. Ezután Arad megyei birtokán gazdálkodott. 1905-től tagja lett a felsőháznak, és bekapcsolódott a Bécs és a Fejérváry-féle `darabont-kormány` elleni nemzeti ellenállásba. A Wekerle-kormány idején Arad vármegye és Arad város főispánja volt. Az első világháborúban tartalékos huszárhadnagyként szolgált az orosz fronton. Hazatérve 1919. május 5-én ellenkormányt alakított Aradon, majd a román megszállás után Szegeden. Ebben, az antant által el nem ismert kormányban Horthy Miklós volt a hadügyminiszter. Arad megyei földjeit elvesztve, Szabolcs és Szatmár megyei birtokaira vonult vissza. 1927-ben az újjászervezett felsőház tagja, 1928-ban pedig koronaőr lett. Az 1931-es választások után rövid időre külügyminiszter lett, majd ugyanezen év augusztus 24-én miniszterelnökké nevezték ki. Kormányfői tevékenységét válságkezelő intézkedésekkel kezdte; adóemeléseket vezetett be, csökkentette a köztisztviselők fizetését, a nyugdíjakat, beszüntette az állami autók használatát stb. A szeptember 13-i biatorbágyi merénylet ürügyén bevezette a statáriumot. Az ország külföldi fizetési kötelezettségeit viszont nem sikerült enyhítenie, s a belső társadalmi feszültségekkel sem tudott megbírkózni, egymást követték a szabadságjogok kiterjesztését, a szociálpolitikai védelmet követelő sztrájkok, illetve tüntetések. Már korábban vissza akart vonulni, de a kormányzó csak 1932. október 1-én nevezett ki új miniszterelnököt, Gömbös Gyula személyében. A lemondását követő években Szatmár megyei birtokán gazdálkodott, s bár megmaradt felsőházi tagnak, a politikában, a közéletben nem igen lehetett hallani róla. A II. világháború alatt Bethlen Istvánnal és Esterházy Móriccal együtt a kormányzó legbelső tanácsadói köréhez tartozott, és ebben a minőségében Kállay Miklós ún. `kiugrási politikáját` támogatta. (Unokatestvére volt gróf Károlyi Mihály.) Budapesten halt meg 1947. április 23-án.
1901. május 7.
Megszületett Gary Cooper
Frank James Cooper a Montana állambeli Helena-ban látta meg a napvilágot. Nem készült filmes pályára, 1924-ben fejezte be a tanulmányait az Iowa-i Grinnel College-ban, ahol mezőgazdasági stúdiumokat folytatott. 1924-ben politikai karikatúrákat rajzolt Los Angelesben több lap számára. Statisztaként, lovas kaszkadőrként került kapcsolatba a stúdiók világával. Hamar rutint szerzett, és 1926-tól már a legkedveltebb mozisztárok közé tartozott. Főként vadnyugati és kalandfilmekben játszott, de vígjátékokban és drámákban is sikert aratott. Kitűnő karakterszínész volt, s számos filmsiker fűződik nevéhez Hemingway-művek filmadaptációjának főszereplőjeként. Legjellemzőbb vonása mindvégig a természetesség maradt. Hosszú, hanyag tartású alakja, félénk, lefegyverző mosolya mára a film mitológiájának szerves részévé vált. Ideál, az amerikai mentalitás bátor és vonzó megtestesítője volt. 1944-ben produkciós vállalatot alapított. Ismertebb filmjei: Búcsú a fegyverektől (1932), Ember a láthatáron (1940), York őrmester (1941), Akiért a harang szól (1943), Délidő (1952), Vera Cruz (1954), A meztelen penge (1961). Az Oscar-díjat háromszor kapta meg (1941, 1952, 1961). Hollywood-ban halt meg 1961. május 13-án.
1915. május 7.
Elsüllyed a Lusitania
Mindössze néhány tengeri mérföldre az Old Head-foktól, Kinsale-nél, Írország délkeleti partjánál egy német tengeralattjáró elsüllyeszti a 32 000 tonnás brit luxusgőzöst a Lusitaniát. A hajó olyan gyorsan süllyed, hogy az 1959 utasnak csak egyharmadát tudják megmenteni. A Lusitania nemcsak utasokat szállított, hanem lőszert és más hadianyagot is. Ezért a német haditengerészet hadihajónak tekintette. A hajó kifutása előtt az utasokat figyelmeztették, hogy a német tengeralattjáróknak parancsuk van arra, hogy brit vizeken minden brit hajót támadjanak meg. A veszélyt mégis alábecsülték. Woodrow Wilson elnök azt követeli Németországtól, hogy ítélje el a hajó elsüllyesztését. William Jannings Bryan külügyminiszter visszalép, mert el akarja kerülni a háborút Németországgal; nézete szerint az elsüllyesztés jogos volt.
1931. május 7.
Meghal Beöthy László író író és színigazgató
Rákosi Szidi fia Budapesten született 1873. április 13-án. Kezdetben újságíró volt, majd a Magyar Színházat, később a Nemzeti Színházat igazgatta. 1903-ban ő alapította a Király Színházat, s a János vitéz bemutatásával, amelyet azután 689-szer játszottak, nemcsak a színházat, hanem a magyar operettet is felvirágoztatta. 1907-ben átvette a Magyar Színház, majd 1916-ban a Népopera igazgatását is. 1918-ban megalapította az első magyar színházi trösztöt, s 1924-ben ő lett az Unió vezérigazgatója. A tröszt felbomlása után 1926-28 között a Belvárosi Színházat igazgatta. Versei, cikkei, novellái jelentek meg. A magyar fővárosban érte a halál.
1932. május 7.
Meggyilkolják Paul Doumer francia elnököt
1941. május 7.
Görögországban kikiáltják a köztársaságot
1951. május 7.
Meghal Nadler Herbert zoológus
Budapesten született 1883. május 13-án. Zenei, majd jogi tanulmányok után 1905-től Batthyány Ervin gróf nagybirtokos személyi titkára, utóbb bögötei birtokának számtartója volt. Batthyány révén ismerkedett meg a szocialista tanokkal, részt vett a bögötei ún. szabadiskola létesítésében s a körülötte zajló sajtóvitákban. Bögötei működése idején kezdett behatóan foglalkozni zoológiával és a vadgazdálkodás kérdéseivel. Budapestre költözött, miután Batthyány 1916-ban birtokát felosztotta, s mint a Nimród vadászújság szerkesztője, továbbá vadászati, illetve vadgazdálkodási szakértőként működött. Róla nevezték el a hosszú ideig nemzetközileg is használt pontozásos trófeaértékelési rendszert. 1929-48-ig igazgatója volt a Budapesti Állat- és Növénykertnek, amelyet a korszerű és a természeti körülményeket megközelítő állattartás elvei alapján magas szintre fejlesztett. Könyvei közül többet külföldön is kiadtak.
1954. május 7.
A franciák feladják Dien Bien Phu-t
A francia dzsugelerőd, az észak-vietnami Dien Bien Phu kapitulációjával véget ért Indokínában a franciák gyarmati uralma és győzelemre jut a Ho Si Minh, és főparancsnoka vezette Viet Mihn. A franciáknak az a reménye, hogy döntő ütközettel a maguk javára dönthetik el az 1945 óta tartó gyarmati háborút, nem teljesedett be. A Viet Mihn, amely az úttalan hegyvidéken kerékpáron szállította a frontra utánpótlását, még a tüzérséget is, az 56 napos ostrom alatt mind szorosabbra tudta fűzni a völgykatlanban fekvő dzsungelerőd körüli gyűrűt. A franciáknak ugyan Dien Bien Phu eleste után is számottevő gyarmati hadseregük van még, de pozíciójuk a május 8-án Genfben kezdődő, Indokínával foglalkozó értekezleten jelentősen romlott. Mivel az Egyesült Államok nem hajlandó a franciáknak katonai segítséget nyújtani, Franciaország kénytelen a tárgyalásokon engedni. A július 21-én aláírt fegyverszüneti egyezménnyel Vietnamot a 17. szélességi fok magasságában kettéosztják. A Viet Minhnek az ország északi felébe, a francia gyarmati hadseregnek a déli felébe kell visszahúzódnia. Indokína francia gyarmat négy független államra bomlik: Vietnam északi része a Ho Si Minh által már 1945. IX. 2-án kikiáltott Vietnami Demokratikus Köztársasággá válik, délen Ngo Dinh Diem miniszterelnök Bao Dai császár bukása után 1955 októberében kikiáltja a Dél-vietnami Köztársaságot.
1956. május 7.
Meghal Josef Hoffmann osztrák építész
Az építészet és belső berendezés formáinak megújításáért síkraszálló mesterek egyike Pirnitz-ben látta meg a napvilágot 1870. december 15-én. 1898-ban részt vett a bécsi Sezession megalapításában, 1908-ban egy új művészcsoporttal megszervezte az ún. Kunstschau kiállítást. Eredményes és nagy sikerű munkát fejtett ki az újszerű kiállításrendezés terén. A Sezession kiállításain kívül számos európai nagyváros kiállításának berendezését készítette; nagy sikert aratott a párizsi nemzetközi iparművészeti kiállítás osztrák pavilonjával. Ausztria nemzetközi iparművészeti sikerei főleg neki köszönhetőek. Az osztrák fővárosban érte a halál.
1976. május 7.
Meghal Budanovits Mária operaénekesnő
Az Operaház örökös tagja Szabadkán született 1894. augusztus 12-én. A budapesti Zeneakadémián Maleczky Bianka és Anthes György tanítványa volt, utána Németországban tanult tovább. A budapesti Operaházban lépett először színpadra, Azucena szerepében (Verdi: A trubadúr). 1914-1946-ig az Operaház tagja volt, munkásságát érdemes művész címmel díjazták. Elsősorban Wagner és Verdi operáinak alt szerepeiben aratott sikert. Énekpedagógusként is dolgozott. Főbb szerepei: Gertrud (Erkel: Bánk bán), Ortrud (Wagner: Lohengrin), Amneris (Verdi: Aida), Marcellina (Mozart: Figaro házassága). Budapesten halt meg.
1996. május 7.
Magyarország tagja lesz az OECD-nek
Az OECD az 1948-ban a Marshall-segély lebonyolítására és a nyugat- európai országok gazdaságának világháború utáni konszolidálására felállított Európai Gazdasági Együttműködés Szervezetének (Organization for European Economic Cooperation - OEEC) jogutódaként jött létre. 1960. december 14-én Párizsban írták alá az alapító okmányát, amely 1961. szeptember 30-án lépett életbe. A szervezet tagjai - a nyugat-európai országokon kívül - Ausztrália, az USA, Kanada, Új-Zéland, Japán, Mexikó, Csehország, a Koreai Köztársaság, Lengyelország. Magyarország csatlakozásáról 1996. március 29-án Párizsban írták alá a dokumentumot. Ezután a magyar parlament ratifikálta a csatlakozási szerződést, majd május 7-én Párizsban átadták ezen okmányokat, s ezzel hazánk az OECD teljes jogú tagállama lett. 2000-ben Szlovákia lett a 30. tagállam. A fejlett piacgazdasággal rendelkező országokat tömörítő szervezet a tagországok gazdasági és szociális politikájának koordinálására biztosít intézményes keretet. A szervezet fő céljának azt tekinti, hogy elősegítse a tagországokban a gazdasági növekedést, a magas foglalkoztatási szintet és a pénzügyi stabilitást, illetve a világkereskedelem fejlődését. A tagországok együttműködése a gazdasági és a társadalmi élet szinte teljes területét (szociális kérdések, foglalkoztatás, gazdaság, energia, környezetvédelem, pénzügy, oktatás, kereskedelem liberalizálása, fejlődő országokkal való együttműködés, segélypolitika) felöleli. Az OECD legfőbb szerve a Tanács, amely meghatározza a szervezet általános gazdaságpolitikai irányvonalát.
