Hét meglepő tény az orvoslás történetéből
2016. február 17. 08:26
Korábban
Szürkehályogműtét a 6-7. századból
A történelem egyik első ismert orvosi szakkönyve az Indiában, szanszkrit nyelven írt Sushruta Samhita. A szöveg keletkezésének időpontját nem lehet pontosan meghatározni, mivel az eredeti kézirat nem maradt fent, és a művet csak későbbi másolatokból ismerjük, a szakértők azonban egyöntetűen i. e. 600 körüli időpontra datálják a mű keletkezését. Sushruta feltehetően az észak-indiai Benáreszben (ma Váránaszi) élet, ahol orvosként és tanárként dolgozott. Művében többek között orvostudományról, műtétekről, farmakológiáról és a betegek kezeléséről is értekezett.
Az orvos úgy vélte, tanítványai – legyenek bármennyire műveltek – egészen addig nem készültek fel a betegek kezelésére, amíg gyakorlati tapasztalatokat nem szereztek. Azt javasolta, hogy a sebészeti eljárásokat először gyümölcsökön próbálják ki (a bevágásokat a gyümölcs héján, a belső szervek eltávolítását pedig a gyümölcsben található maguk kivételével), de ajánlott volt halott állatokon, valamint vízzel töltött zsákokon is kísérletezni a valódi betegek kezelése előtt.
A Samhitában többek között egy szürkehályogműtét leírása is szerepel. Eszerint a páciensnek az orra hegyét kellett néznie, miközben az orvos a hüvelyk- és mutatóujjával széthúzta a szemhéjakat, majd egy tűszerű szerkezettel oldalról keresztülszúrta a szemgolyót. Ezután anyatejjel hintette be a testrészt, és egy gyógynövényekből készült főzettel mosta le a szemet. Az orvos a hályogot a tűszerű alkalmatossággal távolította el. Kulcsfontosságú volt, hogy a páciens a műtét alatt ne köhögjön, tüsszentsen, böfögjön, vagy bármilyen más tevékenységet folytasson, amellyel nyomást gyakorolhat a szemre. Sikeres kezelés esetén a beteg látása javulhatott, ám a műtét fókuszálatlan látást eredményezett.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Tao őslakosok élesztettek újjá egy évszázados tengeri útvonalat tegnap
- Átrendezi állandó kiállítását az Uffizi Képtár tegnap
- Az orvosi kezelések előtt kötelező volt elmenni a templomba Mezopotámiában tegnap
- Műholdakkal figyelték meg Pisa középkori városfalainak mozgását tegnap
- Bronzkori sziklarajzok rögzítették az ősi skandináv szövetségeket tegnap
- Az ember már tízezer éve jelen van a Pireneusok magashegységi területein tegnap
- Ősi bánya bizonyítja a kínai bronzkor önálló fejlődését tegnap
- Újabb érintetlen etruszk sírkamrát tártak fel Olaszországban tegnap





















