Három furfangos rejtvény, amivel tesztelheti tudását az időről

Napóra 1612-ből

Még államokon belül sem egységes

Amikor óraátállítás van, a szokásosnál kicsit több szellemi teljesítményt kíván, hogy a különböző időzónák között próbáljunk navigálni. Az Amerikai Egyesült Államok területén március második vasárnapján lódul hatvan percnyit előre az óra, vagyis idén ez március 9-én már megvolt. Kivéve Hawaii-on és Arizonában, ahol nem piszkálják a mutatókat, se előre, se hátra. De hogy ne legyen ennyire egyszerű a helyzet, az őslakos navajo nemzetség vidáman használja a nyári időszámítást, noha arizoniai alkosok.

Az a bizonyos Greenwich-i pontosság

Ha Európát nézzük, a tengerentúliak ébredésére az elkövetkezendő hetekben kicsit kevesebbet kell majd várni, mivel a kontinens csak március végén áll át a nyári időszámításra. Persze ez sem egységes, hiszen az időzónákat a hosszúsági körökön túl még az országhatárok is befolyásolják. Nem beszélve arról, hogy a londoni Greenwichben található Királyi Obszervatórium órái egész nyáron GMT-n (Greenwich Mean Time), vagyis középidőn maradnak.

Megoldásra fel!

Az ókori világban még ennél is kacifántosabb volt a helyzet, sokkal radikálisabb változások történtek az idő megfigyelésének és formálisabbá tételének módjában. A rómaiak által használt naptárak például nem kis fejtörést okoztak az embereknek. Hogy miért? Ezt az alábbi rejtvények jól példázzák.

1. rejtvény: A lehetetlen levél

Egy nő 1582. november 8-án Franciaországban leüt levelet írni. Három nappal korábban a levél Angliába érkezett. Mi történhetett?

2. rejtvény: Elmaradt születésnapok

Kr. e. 46 tavaszán Rómában megszületett egy kislány. Bár hatvan évet élt meg, de soha többé nem volt születésnapja. Miért?

3. rejtvény: A furcsán öregedő parasztlegény

Egy mezőgazdasági munkás i. e. 800 decemberének utolsó napján a földeken dolgozott. Miután végzett, letette szerszámait, megvacsorázott és lefeküdt aludni. Az új év első napján azonban már két hónappal idősebben kelt fel. Hogyan lehetséges ez?

Spoilerveszély – íme a válaszok!

• A lehetetlen levél

Az 1500-as években a régi Julián-naptárat felváltotta a Gergely-naptár. Európa egyes országai azonban különböző időpontokban vezették ezt be. Ez ahhoz vezetett, hogy a napok a kontinensen sokszor nem voltak szinkronban, így aztán bizonyos államok több napot vagy hetet maradtak le a többiekhez képest.

• Elmaradt születésnapok

A rómaiak interkaláris (vagyis közbeiktatott) hónapokat használtak, amelyeket ad hoc adtak hozzá a naptárakhoz, hogy a 355 napos római esztendőt a napévhez igazítsák. A szóban forgó kislány a Mercedonius interkaláris hónapban született. Ezt azonban utoljára Kr. e. 46 tavaszán használták, így soha többé nem érkezett el a születésnapja.

• A furcsán öregedő parasztlegény

A rómaiak naptára csak tíz hónapot tartalmazott, mert azt a kb. hatvan napot, amikor nem lehetett mezőgazdasági munkát végezni, egyszerűen nem tartották számon. Vagyis náluk az esztendő első napja a mai március elsejének felelt meg.

A BBC.com cikke alapján. 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2019

• III. György, az elmebeteg „zsarnok”
• Régi csibészek
• Bajos Lajos mesevilága
• Thomas Alva Edison, a Menlo-parki varázsló
• A rendszerváltoztatás belülről
• A számok slampos grófnője
• Ki tálalt tarhonyát a sziámi királynak?
  
• Hét zenész, aki 27 évesen halt meg
• Kilincs a túloldalon