Halley-től a majákig: avagy a történelem megszámlálhatatlan világvége-jóslata

Bolygóegyüttállások és tűzvészek

A 16. században a Tübingeni Egyetemen tanító Johannes Stöffler német matematikus, asztrológus 1523 júniusában megállapította, hogy a következő évben, február 20-án minden bolygó a Halak jegyében áll össze, vízözönt küldve, amely Londonnál fog pusztítani.

Egy évtizeddel később egy anabaptista „próféta” kijelentette: szerinte Krisztus 1533-ban Strasbourgban jelenik meg és 144 ezer embert meg fog menteni, míg a Föld többi lakója tűzben vész el.

A keresztények mellett a zsidók is várták Isten fiának az eljövetelét. Sabbatai Cevi a kabbalista tanokat tanulmányozva úgy vélte, hogy a Messiásnak 1648-ban kell fellépnie.

A kis-ázsiai Szmirnából származó Cevi előbb megalapította a sabbateus szektát, majd a megfelelő időben magát kiáltotta ki Messiásnak. Amikor a világ váratlanul mégsem ért véget, átkalkulálta a kérdéses időpontot, s 1666-ra tette.

A török hatóságok megelégelték Cevi álmessiási ámokfutását, s börtönbe csukták. Miután áttért az iszlámra, mozgalma lassan elhalt. Az 1666-os szám – a Fenevadra utaló 666 miatt – azonban sokakat megihletett, s számtalan jövendőmondó ekkorra időzítette a világvégét, aminek az 1666-os, London lakóépületeinek közel 90 százalékát elpusztító tűzvész is nagy lökést adott.

Az 1666-os nagy londoni tűzvész

Tűzvészek máskor is okoztak világvége-hangulatot. Az egyik leghíresebb 1780. május 19-én New England és Kanada egyes részein pusztított, sötétségbe borítva az eget (Dark Day). A jelenség elsődleges oka valószínűleg a hatalmas kiterjedésű erdőtüzek, a sűrű köd és a felhőtakaró kombinációja lehetett.

A feljegyzések szerint a május 19-ét megelőző hetekben a nap vörösen izzott, az ég sárgás fényekben tündökölt, az éjjeli Hold pedig piros ruhát öltött. A tűzvészeken kívül a fegyveres konfliktusokat is az apokaliptikus víziók szólamainak egyik legfőbb megidézőjeként értelmezték, például az 1853 és 1856 között zajló krími háborút, amelyet az „Armageddon Csatájaként” emlegettek.

Már nagyon korán megfogalmazódott az a – Camille Flammarion francia csillagászhoz köthető – tudósi vélekedés, amely szerint a Föld közelében 1910 áprilisában elhaladó Halley üstökös hatalmas csapást hozhat magával, miután az általános vélekedések szerint a farkában észlelt mérgező gázok (többek között cián) bolygónkhoz közel érve minden életet kioltanak.

Ez volt az első alkalom, hogy a tudomány ilyen komoly félelmet keltett, de a sajtó sem volt rest, s nagy szerepet játszott a pánikkeltésben. Érdekesség, hogy Mark Twain 1835-ben született, amikor a Halley először került a Föld közelébe. Egyszer azt mondta, hogy az üstökössel fog elmenni. Tökéletes jósnak bizonyult: az amerikai író 1910 áprilisában halt meg.

1. Rómától Rómáig
2. Bolygóegyüttállások és tűzvészek
3. Halley-től a majákig

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Oroszlánrészt vállalt Mátyás királlyá választásában Szilágyi Erzsébet
• Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
• Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
• Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
• A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
• A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből