Westeros sárkányainak walesi ősei, avagy mi köze a Targaryeneknek a Tudorokhoz?

A sárkányok képében fenyegető veszélyt a hősök feladata volt elhárítani

A középkori Európában a sárkányok az irodalom mellett a politikában és a jóslatokban is jelentős szerephez jutottak. Ennek egyik csúcspontja az Artúr király-mondakör volt, ahol Merlin jóslatában két sárkány küzd egymással az uralomért két háborúzó nép fölött. A történetet századokon át újra és újra felhasználták valós történelmi szereplők saját céljaikra.

Legkorábbi formájukban a sárkányok pusztán veszedelmes állatok, ahogy az a germán eredetű legendából született óangol hőseposzban, a Beowulfban is olvasható. A kereszténység előtti Skandináviában játszódó költemény főszereplője, Beowulf, legyőzi a dánok ellenségét, a szörnyeteg Grendelt, majd hosszú évekig uralkodik békében népe, a gautok fölött, és végül hősi küzdelemben esik el a rájuk törő sárkány ellen. Beowulf és a szörny harcáról számos olvasat született: a sárkányt és kincsét legtöbbször egy ősi, letűnt nép maradványaként értelmezik, pusztulásuk pedig előrevetíti a gautok jövendő végzetét is.

A korai keresztény szerzők emberi tulajdonságokkal is felruházták a sárkányokat: kapzsisággal és fösvénységgel, a bűnök félelmetes, legyőzendő jelképeivé téve őket. A középkori Európában azonban a fehér és a vörös sárkányok a Pendragon-dinasztiából való legendás Artúr király őstörténetének részeivé váltak. Monmouth-i Gottfried 12. században született műve, a Historia Regum Britanniae (Britannia királyainak története) szerint Artúr apja, Uther Pendragon vezetéknevét és jelképét egy tűzokádó sárkányra hasonlító üstökösről kapta. (Bár a „pen” valóban fejet jelent, a „pendragon” szó átvitt értelemben csupán a legfőbb vezérre utalt; Gottfried története egy hibás etimológia magyarázatául szolgált.)

Még Uther uralkodása előtt a kelta vezér, Vortigern (aki a monda szerint behívta a szászokat Angliába) szembesül azzal, hogy tornya építését Dinas Emrysben két föld alatti – vörös és fehér – sárkány harca lehetetleníti el. A történetben a vörös sárkány a walesieket, a fehér pedig a szászokat jelképezi, a legenda pedig századokon át fennmaradó próféciák formájában élt tovább egy eljövendő vezérről, aki felszabadítja a walesieket az elnyomás alól.

Mire azonban Artúr megjelent a középkori történetírásban, walesi eredete majdnem teljesen elveszett, és beleolvadt az angol kultúrába. Hátterének eltörlése oda vezetett, hogy Anglia királyai nemzedékeken át megalapozatlanul bár, de Artúrtól származtatták le magukat. Ez különösen erős hangsúlyt kapott a rózsák háborúja idején (1455–87), amikor a Lancaster-ház fehér és a York-ház vörös rózsája küzdött a trónért, megtizedelve az angol arisztokráciát. A háború végén a győztes Tudor (VII.) Henrik egyesítette jelképében és leszármazásában a két színt és a walesi vonalat is, a fehér és a vörös sárkány pedig szunnyadni térhetett.

A háború során történteket machiavelliánus politikai játszmaként ábrázoló Shakespeare-darabok jelentősen inspirálták a Trónok harca alapjául szolgáló regényfolyam szerzőjét, George R. R. Martint is. A dinasztikus háború szolgál a sorozat vezérfonalaként is, de a sárkányok és politikai jelentőségük a Sárkányok házában kap igazi szerepet. A második epizódban a regnáló Viserys király felfedi örököse, Rhaenyra hercegnő előtt, hogy a Targaryen-ház kizárólag az általuk uralt sárkányok ereje révén tud a trónon maradni. A kibontakozó hatalmi harcok Anglia történelmének a csupán Anarchiaként ismert időszakát idézik (kb. 1138–53), amikor I. Henrik király egyetlen fiúörököse meghalt, és lányát, Matildát jelölte meg utódjául – első női trónörökösként az angol történelemben.

A vörös és fehér sárkányok harca a Historia egy 15. századi példányában

Blois-i István, a király unokaöccse azonban megkérdőjelezte Matilda uralmát, és véres harcok kezdődtek. Könnyen elképzelhető, hogy a bizonytalan helyzet milyen félelmeket szült a nép körében, és miképp ingatta meg a jövőbe vetett hitet. Monmouth-i Gottfried Historiája és Merlin-próféciái, mélyen átitatva az Artúr-legendáriummal, politikai eszközzé tették a jövendöléseket, reményt szülve egy olyan időszakban, amikor a béke távolinak és elérhetetlennek tűnt.

Az Anarchia és a rózsák háborúja között majdnem annyi év telt el, mint a Trónok harca és a Sárkányok háza eseményei között. Jól látható, hogy a történelmi események miképp ihlették meg Martint: mind a történelmi, mind a sorozatbeli események során ugyanolyan nehéz a jövendöléseknek parancsolni, mint a sárkányoknak. A jóslatok egy karizmatikus vezető képét vetítették előre, a sárkányok pedig csak fokozták egy efféle jövő titokzatos, igéző vonzerejét.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
• A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
• Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
• Batu kán és a szláv favágók