Háborús uszításnak minősítették Churchill híres beszédét a vasfüggönyről
2023. március 5. 18:05 Múlt-kor
„Sötét idők köszönthetnek ránk újból (…) A Balti-tenger melletti Stettintől az Adriai-tenger melletti Triesztig egy vasfüggöny ereszkedik le a kontinensre” – mondta Winston Churchill volt brit miniszterelnök 1946. március 5-én, a fultoni (USA) Westminster College-ban elhangzó beszédének legtöbbet idézett részében. A politikus igyekezett felhívni hallgatósága figyelmét, hogy amennyiben az angolszász hatalmak nem lépnek fel kellő eréllyel, Európa kommunista uralom alá kerülhet.
Korábban
Bár sokan a hidegháborús korszak kezdetének, és egyben jelképének tartják a beszédet, Churchill csak egy pontos látleletet adott a kontinensen a második világháború befejezése után kialakult helyzetről.
A szövetségesek már a Hitler elleni háború utolsó éveiben is geopolitikai érdekeik érvényesítésére koncentráltak, amikor pedig véget ért a világtörténelem legtöbb emberéletet követelő fegyveres konfliktusa, az addig stratégiai megfontolásból óvatos felek nyíltan szembekerültek egymással.
Churchill, Nagy-Britannia második világháború alatti miniszterelnöke akkortájt a konzervatív ellenzék vezéreként tevékenykedett, de az USA-ban magánemberként tett látogatást.
A nagy tekintélyű politikus szavára azonban mindenki odafigyelt, így nem csoda, hogy fultoni beszéde villámgyorsan bejárta a világsajtót, és rendkívül heves indulatokat gerjesztett.
A szovjet vezetők azonnal háborús uszítással vádolták meg Churchillt, és a felháborodott hangokhoz csatlakoztak – bár nem mindannyian meggyőződésből – a szovjet megszállás alatt lévő országok vezető politikusai is.
A szovjetek és csatlósaik azonban nagyvonalúan átsiklottak afelett, hogy 1946 februárjában, vagyis néhány héttel korábban Sztálin is elmondott egy olyan beszédet, amely a hidegháború jelképes kezdeteként is felfogható.
A szovjet diktátor ún. választási beszédében a Vörös Hadsereg erejéről és a szovjet társadalmi rendszer kapitalizmusénál haladóbb jellegéről szónokolt. A több évtizedes küzdelem elkezdődött.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Így figyelte meg az állambiztonság a Beatrice zenekart 10:40
- Egyszerre volt gondos nagymama és taktikus politikus a magyar középkor leghíresebb édesanyja 09:50
- Megakadályozta a nemzetközi nyomás IV. Károly visszatérését Magyarország trónjára 09:05
- Törött kézzel sem lehetett legyőzni a ring lovagját, Papp Lászlót tegnap
- Szétverte a hatalom a rendszerváltás előhangjának tekintett pozsonyi tüntetést tegnap
- A nagyhatalmak beavatkozásának árnyékában vált szabaddá Görögország tegnap
- Számos dátum merült fel a történelem során Jézus lehetséges születésnapjaként tegnap
- Ellentmondások övezték a Szovjetunió első sakkbajnokának pályáját 2023.03.24.
