Geológusok vizsgálják a szudáni Napata ókori felemelkedését

A Dzsebel Barkal Régészeti Projekt keretében Geoff Emberling régész és Jan Peeters geomorfológus vezetésével egy nemzetközi és szudáni szakemberekből álló csapat huszonhat üledékmagot fúrt a Nílus völgyében, a jelenleg az UNESCO világörökségi listáján szereplő Napata (Dzsebel Barkal) területén. Az akár tizenhárom méter mélységet is elérő furatokból tíz centiméterenként vettek mintát. Az optikailag stimulált lumineszcencia nevű kormeghatározási eljárással – amely a homokszemcsék utolsó napfénynek való kitettségét méri – mintegy 12 500 évre visszamenőleg rekonstruálták a Nílus történetét.

A vizsgálatok alapján a Nílus az első nyolcezer évben mély völgyet vájt magának a területen. Körülbelül négyezer évvel ezelőtt azonban a folyómeder kiegyenlítődött, és megkezdődött egy rendkívül vastag, mintegy tíz méteres termékeny agyag- és iszapréteg lerakódása.

A kutatók szerint a folyó lelassulásához és stabilizálódásához a Napatától közvetlenül felfelé található geológiai formáció, a Nílus negyedik zuhataga is hozzájárult, amely megtörte a víz energiáját. Ez az iszapréteg olyan tájat hozott létre, amely nemcsak bőséges vízellátást és kiváló mezőgazdasági területeket biztosított az ott élőknek, hanem jelentősen csökkentette a pusztító áradások kockázatát is, lehetővé téve egy stabil, évszázadokon át virágzó városi központ (Kr. e. 800 – Kr. u. 100) kialakulását.

A jelenleg zajló szudáni polgárháború ellenére a kutatási projekt a helyi örökségvédelmi szakemberek kitartó munkájának köszönhetően tovább folytatódik.

A fekete fáraók birodalma

A Nílus-völgyi (núbiai) Kusita Birodalom az ókori világ egyik meghatározó, de az egyiptológia árnyékában sokáig alulértékelt hatalma volt. Miután az egyiptomi Újbirodalom a kései bronzkori összeomlás során, Kr. e. 1200 körül meggyengült, a mai Szudán területén fekvő Núbia függetlenedett, és Napata központtal egy erős katonai és kulturális birodalmat hozott létre. A kusiták szerves részét képezték a korabeli globális "világrendszernek": Hérodotosz is megemlíti őket, és kiterjedt politikai, valamint kereskedelmi kapcsolatokat ápoltak Egyiptommal, az asszírokkal, a görögökkel, a perzsákkal és később a Római Birodalommal is.

A kusita dinasztia hatalmának csúcspontját az jelentette, amikor az i. e. 8. században (a 25. dinasztia "fekete fáraóiként") meghódították és évtizedekig uralták magát Egyiptomot is. Politikai és vallási legitimációjuk központja Napata és a Dzsebel Barkal ("Szent Hegy") nevű homokkő szikla volt, amelyet Ámon isten egyik legfőbb lakhelyének tartottak. A hegy lábánál épült monumentális paloták, Ámon-templomok és az egyiptomi stílusú, de meredekebb núbiai piramisok az ókori kultúrák szintézisének lenyűgöző emlékei.

A mostani kutatás fizikai bizonyítékot szolgáltat arra: Napata geopolitikai dominanciáját és kulturális tündöklését nem pusztán katonai erő, hanem a Nílus szudáni szakaszának kedvezővé váló, egyedi geomorfológiai változásai és a folyó biztosította agrárbázis is garantálták.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. Az EU főbb intézményei, működése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• 26 éves az Európai Unió