Ferenc pápa testét előkészítették a ravatalára

Az egyházfők temetésének pontos menete volt - ezidáig. Ferenc pápát azonban ebben a tekintetben is a szerénység vezette, ezért végakaratában bizony több mindenben eltért a hagyományoktól.

Mint ismeretes, Ferenc pápa, április 21-én, 88 éves korában elhunyt.

Különös ereklyék

A múltban a pápák testét hagyományos módszerekkel készítették elő, ami magában foglalta a bőr gyógynövényekkel, olajjal való bedörzsölését és a szervek eltávolítását is. Utóbbi gyakorlatnak az volt a lényege, hogy tovább megőrizhessék a testet, de néha vallási ereklyéket is készítettek ezekből. A Trevi-kút közelében található Szent Anasztázia és Vince templomban 22 különböző pápa konzervált máját, lépét és hasnyálmirigyét őrzik. XIII. Leó pápa 1903-ban bekövetkezett halála óta azonban egyetlen egyházfőnek sem távolították el a szerveit, mert úgy döntöttek, a testnek érintetlenül kell maradnia.

Vörös köpeny, fehér mitra

A 20. század óta a Vatikán temetkezési gyakorlata egyébként is inkább a hagyományos módszerekhez igazodott, és néhány újabb pápát egyáltalán nem balzsamoztak be. Például II. János Pált sem, csupán „előkészítették" a nyugalomba helyezésre, amikor 2005-ben meghalt. A gyakorlatot tekintve: amikor mindennel végeztek, a Szentatya testét vörös köpenybe öltöztetik és fejére fehér mitra kerül.

A pápák temetésénél hagyományosan három koporsót használtak – egy ezek közül ólomból készült –, hogy légmentesen elzárják a testet. Ez egyúttal lehetővé tette azt is, hogy a halottal együtt temessék el a regnálása alatt kibocsátott tárgyakat, például érméket vagy iratokat. De azért is fontos volt a hármas metódus, mert a pápa teste nem mindig marad egy helyen. Bizonyos alkalmakkor ugyanis a holttestet tiszteletadás céljából bemutatják. Erre akkor kerülhet sor, ha egy pápa a szentté avatás útján halad, mint például XXIII. János, akinek testét 2001-ben exhumálták és kiállították. Ferenc elődjét, Benedeket is három, ciprusfából, cinkből és tölgyfából készült, egymásba fektetett koporsóban temették el. Ő, akárcsak II. János Pál, a Szent Péter-bazilika alatti kriptában nyugszik.

Búcsúztatása is szerény lesz

A most elhunyt pápa temetése azonban több ponton is eltér a tradícióktól. A maga által megfogalmazott új szertartási rend szerint őt egyetlen, cinkkel bélelt fakoporsóban helyezik majd végső nyugalomra – amelynek teteje a temetés előtti éjszakáig nyitva marad. Ferenc azt is elvetette, hogy testét egy megemelt emelvényen, úgynevezett katakalkon, helyezzék el – adta hírül a Vatican News. Az ellen természetesen nem volt kifogása, hogy a Szent Péter-bazilikában ravatalozzák fel. Hívei három napon át róhatják le tiszteletüket előtte.

Száz éve nem volt erre példa

Elődeivel ellentétben a pápa nem akarta, hogy a vatikáni bazilika alatt legyen a sírhelye. Ferenc tengerentúli utazásai előtt és után is a Santa Maria Maggiore bazilikában szokott imádkozni. Több mint száz alkalommal látogatott el ide, néha átlagos vasárnapokon is. 2023 végén elárulta, hogy már „előkészíttette" sírját a kedvenc, ötödik századi templomában. Ennek megfelelően ő lesz az első pápa több mint egy évszázad óta, akit a Vatikánon kívül temetnek el. Az utolsó ilyen XIII. Leó volt (1878-1903), akit a Lateráni Szent János székesegyházban helyeztek örök nyugalomra.

A Santa Maria Maggiore egyébként a négy nagy pápai bazilika egyike, és eddig hét egyházfő holttestét helyezték el ott. A pápai temetési procedúra lecsupaszításának célja, hogy „még inkább hangsúlyozzuk: ez Krisztus pásztorának és tanítványának, nem pedig a világ hatalmas emberének a búcsúztatása" – jelentette ki Monsignore Diego Ravelli, a liturgikus szertartások mestere.

Ferenc pápával kapcsolatban fel sem merül ennek az ellenkezője. Ezt maximálisan alátámasztja végakarata is.