Feloldotta a titkosítás alól Oroszország a Cár-bomba felrobbantásáról készült felvételeket

A Roszatom, az Oroszországi Föderáció atomenergetikai iparágát összefogó és felügyelő állami atomenergetikai konszern augusztus 20-án – az orosz atomipar 75. évfordulója előtt tisztelegve – tette elérhetővé a YouTube-csatornáján a korábban nem nagyon láthatott, 40 perces felvételt. Az első harminc percben a szovjet propaganda stílusában követhetjük végig a hidrogénbomba történetét az építésétől kezdve a robbanásig.

A 27 tonna tömegű, 8 méter hosszú és 2,1 méter széles robbanóeszközt egy Tu–95V jelű bombázó szállította, amelynek szerkezetét a hatalmas bomba hordozása céljából több helyen speciálisan módosították, például a bombarakterének ajtóit, illetve pót-üzemanyagtartályait eltávolították. Megfigyelőként egy kisebb repülőgép, egy Tu–16 kísérte, amelyről fényképezték a kísérlet pillanatait, valamint a dokumentáció egy része is a személyzetére hárult.

A hidrogénbomba eredetileg egy urán-238-as izotópból készült köpenyt is tartalmazott volna, ám a kockázatok csökkentése, valamint a Tu–95V épségének megőrzése érdekében ezt ólommal helyettesítették. A bombát a jeges-tengeri Novaja Zemlja szigetcsoport északi része felett 10,5 kilométeres magasságban dobták ki, az ejtőernyője rendben kinyílt. Ezt követően a gépeknek megközelítőleg két és fél percük volt, hogy megfelelő távolságra érjenek a detonációtól, amelyre a terveknek megfelelően 4200 méteres magasságban került sor.

A kisebb vasmadár ekkor már biztonságos távolságban járt, ám a Tu–95V még csupán 39 kilométert tett meg. Több mint száz kilométerre járt a robbanás helyszínétől, amikor a lökéshullám elérte, (a Tu–16 ekkor 205 kilométerre volt), aminek köszönhetően hirtelen ezer métert süllyedt, ám a pilóta nem vesztette eszméletét, stabilizálta a gépet és rendben visszavitte a bázisra.

Maga a lökéshullám olyan erős volt, hogy megakadályozta, hogy a mintegy 8 kilométeresre duzzadó tűzgolyó elérje a földet. Ereje még 8-900 kilométerre is érezhető volt, Finnországban és Norvégiában több helyen berepedtek az ablakok. A gombafelhő 64-65 kilométer magasra jutott, a sztratoszférán is túlnyúlva a mezoszférába ért fel. Összehasonlításul: a Mount Everest „csupán” 8848 méter magas.

Az akár egy kisebb országot is kiiktatni képes Cár-bomba az egyik utolsó, földfelszín felett tesztelt nukleáris fegyver volt. 1963 augusztusában ugyanis a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia aláírta a nemzetközi atomcsendegyezményt, így a detonációk a föld alá költöztek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

hadtörténet

• A finnek meglepetésszerű győzelmet arattak a szovjetek felett a kolbászháborúban
• Végigharcolta a 20. század nagy háborúit Adrian Carton de Wiart
• Nem várt következményekkel járt a Pearl Harbor-i támadás 
• Valósággal befagyott a németek Moszkva elleni támadása
• Rejtély, miért fordult vissza Hannibál Róma kapuja előtt 
• Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat
• A háború legfiatalabb katonája is küzdött a somme-i csatában
• Egyetlen hajót sem süllyesztett el a rettegett német monstrum, a Tirpitz
• Nem Hunyadi Jánoson múlott a tragikus kimenetelű várnai csata