A vörösterror 133 napja

„Feleannyi idős, mint az örökkévalóság” – Petra, az elfeledett város

2015. augusztus 24. 08:23

Titokzatos múlt

Petra városa már az Ószövetségben is felbukkan, Sela néven, és a régészeti kutatások azt bizonyítják, hogy a térség már a neolitikumban, Kr. e. 9000 környékén is különböző kisebb törzsek lakóhelye volt. A következő több ezer éves időszakban számos, földműveléssel és pásztorkodással foglalkozó nomád nép telepedett le a vidéken, majd a Kr. e. 5-6. században új korszak kezdődött: a nabateusok hódították meg a területet.

A nép eredetéről két verzió is létezik. Az egyik elmélet szerint a nabateusok a Perzsa-öböl közeléből származnak, mások viszont úgy vélik, egy korábban Petrától nyugatra élő arab törzsről van szó.
Annak ellenére, hogy már bizonyíthatóan előbb megtelepedtek a területen, a nép neve először Kr. e. 312-ben bukkan fel a történelmi forrásokban. Szicíliai Diodórosz, a Kr. e. 1. században élt görög történetíró idézi Kardiai Hieronümosz leírását, aki a Kr. e. 4. század végén a Holt-tenger környéki terület kormányzójaként tevékenykedett, és a nabateusokra egyértelműen arabokként hivatkozott. A történetíró különös szokásaik ismertetése mellett (nem ittak bort, nem építettek házakat, és még csak fákat sem ültettek) kitért kereskedő életmódjukra, valamint találékony víztározó rendszerükre is, amelyről a későbbiekben még lesz szó.

Míg Diodórosz egy három évszázaddal korábban írt forrásra hivatkozott, Sztrabón, a görög földrajztudós a Kr. e. 1. század utolsó harmadában írt hatalmas terjedelmű Földrajz című munkájában kortársa, Athenodórosz élményeit idézte fel Petrával kapcsolatban, amely ekkor már a nabateusok fővárosa volt. A filozófus egy gazdag, kereskedelmi központként funkcionáló nagyvárosról adott hírt, amelyet királyok irányítanak, és amelynek lakói bőségesen rendelkeznek teve- és birkanyájakkal. Sztrabónhoz hasonlóan a Kr. u. 1. században élt római polihisztor, Idősebb Plinius is meghatározó kereskedővárosként, karavánutak csomópontjaként azonosította Petrát.

Bár sokan állattartással vagy földműveléssel foglalkoztak, a nabateusok többsége valóban kereskedőként tevékenykedett. Elsősorban az Arábia és a Földközi-tenger, valamint Egyiptom és Mezopotámia közötti kereskedelmi útvonalak ellenőrzőjeként tartották őket számon, de a legjövedelmezőbb árucikkekkel – különböző fűszerekkel, szurokkal, mirhával és tömjénnel – maguk is kereskedtek. Részben az ilyesfajta tevékenységből fakadó kényszernek köszönhető, hogy a nabateusok általában békés viszonyt ápoltak a szomszéd népekkel.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Az Al Khazneh egyik belső termeKirálysírok PetrábanA petrai színházBizánci mozaikok Petrában

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!