2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

„Feleannyi idős, mint az örökkévalóság” – Petra, az elfeledett város

2015. augusztus 24. 08:23

Titokzatos múlt

Petra városa már az Ószövetségben is felbukkan, Sela néven, és a régészeti kutatások azt bizonyítják, hogy a térség már a neolitikumban, Kr. e. 9000 környékén is különböző kisebb törzsek lakóhelye volt. A következő több ezer éves időszakban számos, földműveléssel és pásztorkodással foglalkozó nomád nép telepedett le a vidéken, majd a Kr. e. 5-6. században új korszak kezdődött: a nabateusok hódították meg a területet.

A nép eredetéről két verzió is létezik. Az egyik elmélet szerint a nabateusok a Perzsa-öböl közeléből származnak, mások viszont úgy vélik, egy korábban Petrától nyugatra élő arab törzsről van szó.
Annak ellenére, hogy már bizonyíthatóan előbb megtelepedtek a területen, a nép neve először Kr. e. 312-ben bukkan fel a történelmi forrásokban. Szicíliai Diodórosz, a Kr. e. 1. században élt görög történetíró idézi Kardiai Hieronümosz leírását, aki a Kr. e. 4. század végén a Holt-tenger környéki terület kormányzójaként tevékenykedett, és a nabateusokra egyértelműen arabokként hivatkozott. A történetíró különös szokásaik ismertetése mellett (nem ittak bort, nem építettek házakat, és még csak fákat sem ültettek) kitért kereskedő életmódjukra, valamint találékony víztározó rendszerükre is, amelyről a későbbiekben még lesz szó.

Míg Diodórosz egy három évszázaddal korábban írt forrásra hivatkozott, Sztrabón, a görög földrajztudós a Kr. e. 1. század utolsó harmadában írt hatalmas terjedelmű Földrajz című munkájában kortársa, Athenodórosz élményeit idézte fel Petrával kapcsolatban, amely ekkor már a nabateusok fővárosa volt. A filozófus egy gazdag, kereskedelmi központként funkcionáló nagyvárosról adott hírt, amelyet királyok irányítanak, és amelynek lakói bőségesen rendelkeznek teve- és birkanyájakkal. Sztrabónhoz hasonlóan a Kr. u. 1. században élt római polihisztor, Idősebb Plinius is meghatározó kereskedővárosként, karavánutak csomópontjaként azonosította Petrát.

Bár sokan állattartással vagy földműveléssel foglalkoztak, a nabateusok többsége valóban kereskedőként tevékenykedett. Elsősorban az Arábia és a Földközi-tenger, valamint Egyiptom és Mezopotámia közötti kereskedelmi útvonalak ellenőrzőjeként tartották őket számon, de a legjövedelmezőbb árucikkekkel – különböző fűszerekkel, szurokkal, mirhával és tömjénnel – maguk is kereskedtek. Részben az ilyesfajta tevékenységből fakadó kényszernek köszönhető, hogy a nabateusok általában békés viszonyt ápoltak a szomszéd népekkel.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Az Al Khazneh egyik belső termeKirálysírok PetrábanA petrai színházBizánci mozaikok Petrában

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár