„Feleannyi idős, mint az örökkévalóság” – Petra, az elfeledett város
2015. augusztus 24. 08:23
Létezik egy romváros Jordániában, amely egyedülálló történetével, sziklába vájt, lélegzetelállító épületeivel és a köré épülő mítosszal még manapság is évente turisták százezreit vonzza. A nabateusok ősi fővárosa, a Holt-tenger és az Akabai-öböl között fekvő Petra szűk völgyszorosok által szegélyezett, vöröslő sziklák között elhelyezkedő építészeti csodái még az ilyesfajta esztétikai élményre kevésbé fogékony látogatókat is garantáltan ámulatba ejtik. A romoknál többek között Arábiai Lawrence is megfordult, Steven Spielberg pedig itt forgatta az Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag című filmjének egyes jeleneteit. A város azonban nem örvendett mindig ekkora népszerűségnek. Neve a közép- és kora újkor hosszú évszázadai alatt teljesen feledésbe merült, és egy szerencsés véletlen kellett ahhoz, hogy ismét felfedezzék. Ha Petra újkori történetének kezdőpontját keressük, két évszázadot kell visszamennünk az időben.
Korábban
Váratlan felfedezés
1812. augusztus 22-én Ibrahim ibn Abdalláh sejk maga sem hitte el, hogy valóban a régóta keresett Petra városa előtt áll. Bár próbálta palástolni zavarát, beduin kísérője így is gyanúsnak találta viselkedését. A sejk megijedt, hogy felügyelője talán rájön: utazótársainak hangoztatott céljával ellentétben nem azért tett kitérőt, mert kecskét szeretne áldozni Áron próféta közeli sírjánál. A vallási célt fedőtörténetként használó, a Közel-Kelet kies sivatagjait felvett nevével beutazó zarándok valójában ugyanis nem volt más, mint Johann Ludwig (Jean Louis) Burckhardt, egy 27 éves svájci kalandor.
A fiatalember angliai útja során került kapcsolatba az afrikai kontinens ismeretlen kincseinek felfedezésére létrejött African Association nevű szervezettel. Az egyesülettől egy Egyiptomból a Szaharán át vezető, a Niger folyó forrásvidékének felkutatását célul kitűző expedíció vezetésére kapott megbízást. Burckhardt először a Közel-Keletre utazott, hogy elsajátítsa az iszlám hit- és jogrendszer, valamint az arab nyelv fortélyait (arabul már Cambridge-ben elkezdett tanulni), mivel úgy gondolta, így könnyebben tud majd érvényesülni az őslakosok között, akik a terület kincseire áhítozó, mohó hitetlennek tekintettek minden nyugati utazót.
Burckhardt 1809-ban érkezett Szíriába. Tanulmányai mellett számos felfedezőútra is szakított időt, és Palesztinától kezdve, Libanonon keresztül egészen Egyiptomig bejárta a Közel-Kelet számos vidékét. 1812-ben Názáretből indult el Kairó felé egy csoport kereskedővel, és útközben a helyi lakosoktól hallott a Mózes testvére, Áron próféta sírja közelében fekvő különös romokról. Miután megtalálta Petrát, valóban feláldozott egy kecskét a sírnál, majd a gyanú elhárítása érdekében visszament társaihoz, és folytatta útját Kairóba. 1817-ben, az egyiptomi fővárosban halt meg vérhasban. Sohasem tért vissza Petrába.
A felfedezés híre gyorsan terjedt, és számos európai kutatót vonzott a Közel-Keletre. Bár kockázatos volt az út, mivel a helyi beduin törzsek nem fogadták túlzott lelkesedéssel a látogatókat, rengeteg tudós, költő és kalandor kereste fel Petra romjait. John William Burgon brit költő 1840-ben egyenesen versben örökítette meg a romváros szépségeit – annak ellenére, hogy sohasem járt a helyszínen. „Rózsavörös város – feleannyi idős, mint az örökkévalóság” – olvasható Petra című művében, amely szerzőjének meghozta az ismertséget.
A romváros hírneve egyre nőtt. Népszerűségéhez minden bizonnyal az is hozzájárult, hogy – bár lenyűgöző épületeit mindenki csodálta – történetéről keveset tudtak. Ezt lovagolták meg a helyi arab idegenvezetők, akik mindenféle csodás történetekkel fűszerezték a tényanyagot, és az ekkoriban szárnyra kapó legendák sokszor még manapság is felbukkannak. Pedig a város története mítoszok nélkül is lenyűgöző.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód
- Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
- Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
- Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
- Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
- Megérdemelték a kitelepítést a németek?
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
