A vörösterror 133 napja

„Feleannyi idős, mint az örökkévalóság” – Petra, az elfeledett város

2015. augusztus 24. 08:23

Hanyatlástól a másodvirágzásig

Bár a nabateusok Nagy Sándor hadaival szemben még meg tudták őrizni függetlenségüket, és egy ideig a rómaiak egyre gyakoribbá váló támadásait is visszaverték, a történelem valaha volt egyik legnagyobb birodalma előtt végül behódoltak. Amikor Traianus császár Kr. u. 106-ban elfoglalta a nabateus királyságot, és létrehozta Arabia Petraea provinciát, alig ütközött ellenállásba. Róma innentől kezdve a nabateusok közvetítése nélkül szerezte be luxuscikkeit, a karavánutak pedig kikerülték Petrát, jelentős visszaesést okozva ezzel a korábban virágzó kereskedelemben.

Források híján az ezután következő több közel két évezredes periódusról csak nagyon keveset tudunk. Annyi bizonyos, hogy Petra az iszlám hódítás előtt egy ideig keresztény püspöki székhelyként működött, és egy közigazgatási átszervezésnek köszönhetően Palaestina Salutaris provincia központja lett. A 7. századi iszlám térhódítás a nabateusok által lakott vidékeket is elérte, de ezúttal sem váltott ki különösebb ellenállást a helyiekből, akiknek többsége elvándorolt, akik maradtak, azok pedig elvegyültek a hódítókkal.

A nabateus civilizáció végképp az összeomlás szélére került. Egy évezreddel azután, hogy a nabateus törzs birtokba vette a területet, és hosszú századok munkájával egy virágzó civilizációt hozott létre a kietlen sivatagi vidéken, nomád beduinok hódították meg Petrát és környékét. A város 19. századi újrafelfedezéséig mindössze egyetlen forrás tanúskodik létezéséről: 1276-ban az Egyiptom és Szíria felett uralkodó I. Bajbarsz mameluk szultán történetírója tett említést Petráról, de annak lakóira nem tért ki.

A 19. században – hosszú szünet után – Petra ismét a figyelem középpontjába került, és a várost mind a mai napig nagy érdeklődés övezi. A romvárost 1985-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította, 1989-ben pedig létrejött a műemlékvédelmi és állagmegóvási céllal felállított Petra National Trust nevű szervezet. A turizmus megélénkülése azonban veszélyeket is rejt magában, ugyanis a látogatók által felvert por könnyen megrongálhatja az épületeket, amelyek érdeklődők nélkül is a viszontagságos sivatagi meteorológiai viszonyok szeszélyének vannak kitéve. Csak remélni lehet, hogy a 2007-ben hivatalosan is a világ újabb hét csodája közé beválasztott Petra jelenlegi állapotában fog megmaradni az örökkévalóságnak.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Az Al Khazneh egyik belső termeKirálysírok PetrábanA petrai színházBizánci mozaikok Petrában

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!