Évtizedeken át nem aludt az első világháborúban fejbe lőtt magyar katona

Szomorú világhír és házassági ajánlatok

Kernt számtalan orvos kezelte, akik minden lehetséges módszert bevetettek a gyógyulása érdekében, mindhiába. Amikor 1930-ban egy újságnak adott interjúban megkérdezték tőle, hogyan érzi magát, nagyot nevetve a következőképpen válaszolt: „Hogyan érezheti magát egy ember, aki nem alszik? Fáradtságot ugyan nem érzek, (...) dehát nem szabad elfelejtenünk, hogy én azelőtt aludtam.”

Az újságíró felvetette, hogy amennyiben igaz a mondás, hogy az idő pénz, szerencsés, mivel több idővel rendelkezik bárkinél. Ezt azonban Kern kénytelen volt cáfolni. „Na, igazán nem tapasztalom, hogy az idő pénz volna, mert akkor nekem milliomosnak kellene lennem, márpedig szegény ember vagyok.”

Kern neve világszerte ismertté vált, angol, német és francia, sőt, még ausztrál lapok is írtak az emberről, aki soha nem alszik. A híre még az Egyesült Államokba is eljutott. A Rockefeller Intézet kutatói meghívták, hogy mint orvosi kuriózumot tanulmányozhassák, 1938-ban berlini orvosok hívták, hogy tanulmányozhassák esetét, és ugyanebben az évben még a Milwaukee Chronicle is beszámolt a „citizen who never sleeps” („a polgár, aki sosem alszik” – utalás New York város becenevére: „a város, amely sosem alszik”) is emlegetett Kern esetéről.

Környezete hírnevének megfelelően kitüntetett tisztelettel bánt vele, akár beült kávéházi törzshelyére, akár a munkahelyén szorgoskodott. Ennek ellenére a hivatalnok nem volt elégedett helyzetével. A terveire, vágyira vonatkozó kérdésre egy alkalommal azt felelte, szeretné, „ha már valami reális haszon lenne ebből a hírességből...”

A soha nem alvó férfi, ha közvetlenül nem is profitált hírnevéből, közvetett módon lett volna rá alkalma. Ahogy ugyanis egyre több külföldi újságban írtak a történetéről, nemcsak orvosok fordultak különféle kérdéseikkel a lapokhoz, hanem olyan nők is, akik egy házassági ajánlat céljából Kern címéről érdeklődtek. Egyikük kifejtette, mindig is arra vágyott, hogy egy olyan férfit találjon, aki mellett lerázhatja a polgári élet béklyóit. Egy férfi ugyanis, aki sohasem alszik, nyilvánvalóan nem hivatkozna fáradtságra, ha felesége szeretne estélyre, színházba menni.

Egy másik nő egyenesen arról számolt be, nem lenne ellenére, ha Kern kiköltözne hozzá, ahol – lévén anyagi gondjai nincsenek – boldogan élhetnének. Mindkét levélíró fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy nagy vagyonnal rendelkezik.

1. Halottként elkönyvelve
2. Szomorú világhír és házassági ajánlatok
3. Cirkusz és koponyavásár
4. Nyugtató helyett Biblia
5. Tönkretett életek

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Valóban nem ittak vizet a középkorban?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?