2024. nyár: Hírhedt emberrablások
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Évszázadok alatt sem heverték ki a falvak a pestis könyörtelen pusztítását

2016. június 3. 13:40

Bár a 14. század közepén Európa legnagyobb részére lesújtó, a történelem során a legtöbb halálos áldozatot követelő pestisjárvány történetét és adatait legalább hellyel-közzel mindenki ismeri, a pusztítás pontos mértékéről csak keveseknek vannak megbízható ismereteik. 

A középkori Angliában a fekete halál által véghezvitt pusztítást azonban brit kutatók most több mint egy évtizedes munkával – falusi önkéntesek segítségével – részletesen dokumentálták. Bár egyes történészek lebecsülik a járvány hatásait, az új kutatás szerint a fekete halál valóban olyan eréllyel csapott le, ahogyan az a korabeli iratokból kitűnik. Egyes falvakban a lakosságszám közel 80 százalékkal csökkent. 

A kutatók 55 kelet-angliai faluban több mint kétezer – 2005 és 2014 között kiásott –, egy négyzetméter területű, 1,2 méter mély próbagödörben található agyagedény-töredéket gyűjtötték össze és elemeztek. A gödrök kiásásában régészek felügyelete alatt mintegy 10 ezer önkéntes vett részt. A kutatásban részt vevő falvak mindegyike lakott volt az Angliában 1346 és 1351 között becslések szerint több mint 3 millió emberéletet követelő fekete halál tombolása előtt.

Az edénydarabok számából a kutatók arra következtetnek, hogy a pestisjárványt követően hosszú távon hatalmas népességcsökkenés volt megfigyelhető. Sok falunak még mintegy kétszáz évvel később, a 16. második felében sem volt annyi lakosa mint a pestis előtt. A vizsgált településeken összességében mintegy 45 százalékkal csökkent a lakosságszám a pestisjárványt követően. Az egyik leginkább érintett faluban, a hertfordshire-i Pirtonban 76 százalékkal éltek kevesebben a fekete halál pusztítását követően. Voltak azonban olyan falvak is, amelyekben elenyésző volt a halállal végződött esetek száma. Az amerikai járványügyi szervezet, a U.S. Centers for Disease Control and Prevention (CDC) adatai szerint a 14. századi pestisjárvány 75-200 millió halálos áldozatot szedett – tombolása következtében az európai népesség akár 60%-a is meghalhatott.

Mint Carenza Lewis kutatásvezető, a Lincolni Egyetem régésze kifejtette, a kutatók elsősorban a gödrökben különböző mélységekben talált agyagedény-töredékek számából vonták le a lakosságszám változásaira vonatkozó következtetéseiket. Mivel az anyagedények olcsónak számítottak, a középkor századai során a világnak ezen a felén szinte mindenki használta azokat. Beszerzésük nem került sok pénzbe, így nem javították meg , hanem egyszerűen csak szemétként kidobták a tárgyakat, így a régészek még évszázadokkal később is rábukkanhatnak a leletekre. Ez az első olyan kutatás, amelynek során nem csak egyetlen lelőhelyről gyűjtöttek adatokat az edénytöredékekről. A kiterjedt ásatások értelemszerűen pontosabb vizsgálati adatokat eredményeztek.

Lewis szerint a vizsgálatok eredményei egyértelműen mutatják a fekete halál régióban végzett pusztító hatását, hiába állította azt az elmúlt évtizedekben több történész is, hogy a pestisről tudósító beszámolók túlzóak. Mint a kutató elmondta, a 20. század második felében uralkodó nézet szerint a hasonló járványok  gyakoriak voltak, és a közösségek meglehetősen gyorsan kiheverték a pusztítást.

„Nem tudjuk megmondani, hogy ezek az emberek pestisben haltak meg, vagy csak egy jobb élet reményével kecsegtető helyre távoztak, miután ismerősük pestisben elhunyt” – mondta a kutató, hozzátéve, hogy azt viszont látni lehet a vizsgálatok eredményeiből, hogy hosszú távon összességében 44-45 százalékkal esett vissza az anyagedények száma, egyes településeket pedig jobban érintett a csökkenés, mint másokat. Lewis szerint a kutatási eredmények alátámasztják azt az Angliában az utóbbi időben már egyre szélesebb körben elfogadott nézetet, miszerint az angliai lakosságszám még a 16. században is 35-55 százalékkal kisebb volt, mint a pestis pusztítása előtt.

Az agyagedények vizsgálata alapján a kutatók arra következtetnek, hogy Norfolk megye számos falujában akár 80 százalékkal is csökkenhetett a lakosságszám.  Ehhez képest a feltárási terület déli részén található Suffolk megye egyes településein még növekedés is megfigyelhető volt a lakosságszám tekintetében. Lewis szerint a pestis különösen a mezőgazdasággal foglakozó falvakat érintette hátrányosan, mivel a munkaerő-intenzív ágazat esetében munkaerőhiány lépett fel, a megmaradt földművesek munkájának ára pedig megemelkedett, ami azt eredményezte, hogy a mezőgazdasági termelésből  a közösség már nem tudta fenntartani magát. Ha a falvaknak nem volt meg az önfenntartáshoz elegendő erőforrásuk, érthető módon „összeomlottak”. Azon suffolki falvakban azonban, ahol a népességszám még gyarapodott is, a továbbra is nyereséges ruhakereskedelem volt a meghatározó gazdasági ágazat.

Lewis végül felhívta a figyelmet a vizsgálatok más területekre történő kiterjesztésének lehetőségére is, mivel az új kutatás bebizonyította: a demográfiai változásokra utaló bizonyítékoknak szinte korlátlan tárháza rejlik vidéki plébániák, városok és falvak alatt.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. nyár: Hírhedt emberrablások
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Munkában az önkéntesekAz ásatásokon közel 10 ezren vettek részt
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár