14. századi szifiliszes csontvázat találtak Ausztriában
2015. november 20. 13:32
A szélesebb körben elfogadott elképzelés szerint a szifiliszt Kolumbusz matrózai hozták be Európába az 1490-es években, ám egyes kutatások szerint már az ókorban is jelen lehetett a vérbaj az öreg kontinensen. Ez utóbbi hipotézist erősítheti meg a nemrégiben az ausztriai Sankt Pölten temetőjében megtalált, az 1320-as évekből származó emberi maradvány, amelyen a vizsgálatok kongenitális (veleszületett) szifiliszre utaló nyomokat azonosítottak.
Korábban
A szexuális úton, illetve az anyáról a gyermekére terjedő nemi betegség, a szifilisz (luesz) eredete még ma is ismeretlen. Két főbb hipotézis létezik: az egyik szerint a vérbajt Kolumbusz Kristóf amerikai utazásaiból hazatérő buja matrózai hozták magukkal az öreg kontinensre, míg a másik feltételezés támogatói úgy vélik, a szifilisz már korábban is létezett Európában, csak sokáig nem ismerték fel.
A veleszületett szifilisz az édesanyáról kerül át az újszülöttre a terhesség alatt vagy a szülés után. A fertőzés igen nagy százalékban még a méhen belül elpusztítja a magzatot, ám átlagosan 30-40 százalékuk élve jön a világra. A szifiliszes csecsemők nagy részén az első években még nem jelentkeznek a tünetek, később a belső szerveiken alakul ki elváltozás (például a lép vagy a máj megnagyobbodása, esetleg idegrendszeri károsodás), illetve külsőleg is nyomokat hagy a kór: orrnyereg deformációja, sípcsont meghajlása, ízületek duzzanata vagy gyulladása, stb.
A Sankt Pölteni Dóm téren megtalált csontváz fogazatának deformációja utalt arra, hogy édesanyja szifiliszes lehetett, ezt a kellemetlen örökséget pedig az utód is magán viselte. „A szájüregében úgynevezett Hutchinson-fogakat találtunk, amelyeknek harapó felületén félhold alakú behúzódás található, ugyanis a kór miatt a zománcréteg kevésbé fejlődött ki. Mindez a szifilisz biztos jele” – írták a Journal of Biological and Clinical Anthropology című internetes szaklapban megjelenő tanulmányban Fabian Kanz és Karl Großschmidt bécsi kutatók.
A Bécsi Orvostudományi Egyetem sejtbiológusai vékony metszeteket hasítottak le a csak kevés helyen elérhető fénymikroszkópos technika segítségével a maradvány csontjairól és fogairól, amelyeket szövettani vizsgálatra küldtek. A molekuláris tesztekre még várni kell. Sankt Pölten dómja környékéről mindezidáig 9 ezer középkori csontváz került elő, ami egyedülálló régészeti lelőhellyé tette az Alsó-Ausztria szövetségi tartomány fővárosát.
Kolumbusz „öröksége”
A több tünetmentes szakaszt követően idegrendszeri vagy szívproblémákat, illetve a csontokon és a bőrön tumorszerű gyulladásos göböket okozó kór 1494-ben járványként csapott le Nápoly francia ostrom alatt álló városára. Kolumbusz tengerészei közül ugyanis sokan csatlakoztak VIII. Károly francia seregéhez. Sokak szerint ez a fő bizonyíték az első hipotézisre, azonban a 18-19. századi tudósok kutatása szerint már Pompeji városában is jelen volt a fertőzés, sőt Hippokratész is leírta a kór lefolyását.
A 15. századi járvány gyakorlatilag végigsöpört Európán. A szifilisz akkori mutálódott változata jóval halálosabb volt, mint ma, és néhány hónap alatt végzett a gennyes sebekkel borított áldozattal. A reneszánsz idejének legfőbb gyilkosára utaló szifilisz szót Girolamo Fracastoro olasz orvos és költő 1530-ban egyik latin nyelvű költeményében alkotta meg. Mivel a korban sem tudták, hogy hol alakult ki a betegség, a népek mindig az ellenség nevét ragasztották a kór elé, például Németalföldön spanyolbetegség, míg a törökök keresztény kórként említették, ám előfordult a buja- vagy az Ámor-kór elnevezés is.
A friss betegek száma az 1940-es évekre jelentősen lecsökkent, miután a penicillin széles körben elérhetővé vált. Feltételezések szerint csak 1999-ben a szifilisz még mindig mintegy 12 millió embert fertőzött meg.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
- Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica 16:05
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa 15:20
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán 15:05
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban 13:20
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap