Eltávolították a vorkutai GULAG-áldozatok ukrán emlékművét

Fotó: Tomasz Kizny Collection

A Meduza szerint a vorkutai városvezetés az orosz-ukrán háború, hivatalos orosz terminológiával a különleges katonai művelet veteránjaiból álló kezdeményező csoport panaszának helyt adva döntött a bontásról. A 2010. október 14-én felavatott emlékművön harminchárom név és az ukrán állami címer szerepelt. A veteránok a városvezetéssel folytatott megbeszélésen azzal érveltek, hogy a nácik és kollaboránsaik bűneiről szóló igazságot nem szabad elfelejteni, ezért a nyughelyet elegendő csupán a térképeken jelölni, de a fizikai emlékműnek nincs helye a településen.

A bejelentést követően a helyi közigazgatás levéltári vizsgálatot rendelt el. A 2004-ben már feloldott és nyilvánosságra hozott dokumentumok hivatalos felülvizsgálata megerősítette, hogy az adott parcellában olyan foglyok nyugszanak, akiket az Ukrán Felkelő Hadseregben (UPA) és az Ukrán Nacionalisták Szervezetében (OUN) kifejtett tevékenységük miatt ítéltek kényszermunkára a szovjet hatóságok. Miután Vorkuta társadalmi kamarája is támogatta a veteránok kezdeményezését, a hatóságok a napokban végrehajtották az emlékmű teljes fizikai eltávolítását.

A betiltott és felszámolt orosz emberi jogi szervezet, a Memorial kutatásai alapján a Jur-Sor településrész melletti temető a vorkutai lágervilág egyik legfontosabb történelmi emlékhelye. A területen 1944 és az 1950-es évek közepe között temették el a Vorkutlag és a Recslag büntetőtáborok elítéltjeit, valamint a 29-es számú szénbánya civil dolgozóit. A sarkkörön túli Vorkuta a sztálini GULAG-hálózat egyik legnagyobb szénbányászati központja volt, ahol a második világháború után drasztikusan megnőtt a politikai foglyok, köztük a balti és ukrán ellenálló mozgalmak tagjainak aránya.

Éppen a 29-es bánya és a Jur-Sor temető környéke volt a helyszíne az 1953-as vorkutai fogolylázadás legvéresebb epizódjának. Joszif Sztálin halála után a politikai elítéltek tömegesen tagadták meg a munkát, jobb körülményeket és ügyeik felülvizsgálatát követelve. A szovjet belügyi csapatok 1953 nyarán fegyverrel verték le a sztrájkot, több tucatnyi, nagyrészt ukrán és balti származású fogoly életét kioltva, akiket tömegsírokban hantoltak el a most érintett temetőben.

Az emlékmű jelenlegi elbontása szervesen illeszkedik abba az utóbbi években megfigyelhető oroszországi emlékezetpolitikai folyamatba, amely a jelenkori geopolitikai konfliktusok igazolása érdekében fokozatosan eltünteti a szovjet állami terror nem orosz nemzetiségű áldozatainak mementóit.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

maják

• Évszázadokkal később is zarándokoltak az elhagyott maja városokba
• Felfedezték a maják legkorábbi rögzített naptári dátumát
• Természetes éghajlati ciklusok okozhatták a maja civilizáció hanyatlását
• Ősi maja labdajáték-pályát tártak fel Mexikóban
• Nyitott tanácskozótermek bizonyítják a maja politikai reformokat
• Feltérképezték a maja Atlantiszt
• A maják kiválóan szűrték a vizet, miközben akaratlanul higannyal mérgezték
• Rejtett kamrák nyomában: egy maja piramis titkai
• Új kutatás árnyalja a maja társadalom összeomlásának okait