Életképtelennek minősítette országa falvait a Kárpátok Géniusza

Füttykoncert után menekülés

Ceaușescu széles körű személyi kultuszt épített ki, Conducatornak (Vezérnek), a Kárpátok Géniuszának neveztette magát, feleségét, Elenát miniszterelnök-helyettessé tette meg, s 400 rokonukat is magas párt- és állami tisztségekbe helyezték.

A pártfőtitkár azonban az 1980-as évek második felében tömegbázisát, külső és belső támogatását egyaránt elvesztette, hatalmát csak a Securitate, a biztonsági szolgálat rémuralma tartotta fenn.

Véreskezű diktátor és diktátorné a virágos réten

A diktátor-házaspárt népfelkelés buktatta meg. 1989. december 16-án Temesváron a lakosság megakadályozta Tőkés László ellenzéki református lelkész letartóztatását. A következő napokban ezrek tüntettek, követelve Nicolae Ceaușescu állampárti vezető lemondását. A tüntetések átterjedtek Bukarestre és az ország többi vidékére is.

A megmozdulások pár nap alatt felkeléssé duzzadtak, majd az események forradalommá szélesedtek. December 22-én ezrek gyűltek össze a fővárosban, s amikor Ceaușescu az elnöki palota erkélyéről szólni próbált, beléfojtották a szót és kifütyülték.

A diktátor ezután helikopteren elmenekült, de elfogták. Rendszere megbukott, a kormány lemondott, s a volt pártmunkás, Ion Iliescu vezetésével megalakult a Nemzeti Megmentési Front.

December 25-én – rögtönzött bíróság előtti zárt tárgyalást követően – kivégezték a Ceaușescu-házaspárt, miután felelősnek találták őket 60 ezer ember haláláért és a nemzetgazdaság tönkretételéért. Ellentétben a többi kelet-európai állammal, ahol a rendszerváltás vérontás nélkül ment vége, Romániában sokan vesztették életüket.

Médiatörténeti pillanat – a Ceaușescu-házaspár kivégzését élőben közvetítette a televízió (a kép az ítélet végrehajtása előtt néhány órával készült)

A románok többsége 34 évvel a rendszerváltás után úgy véli, hogy Nicolae Ceaușescu egykori kommunista diktátor több jót tett Romániának, mint rosszat. A CURS közvélemény-kutató intézet által még 2009-ben készített felmérés szerint a megkérdezettek 52 százaléka gondolja azt, hogy a Romániát közel negyed évszázadig vezető diktátor egyforma mértékben tett jót és rosszat az országnak.

A felmérésbe bevont személyek további 31 százaléka úgy értékeli, hogy Ceausescu nevéhez több pozitív dolog fűződik, mint rossz. A megkérdezetteknek mindössze 13 százaléka véli úgy, hogy Ceausescu több rosszat tett, mint jót.

1. Külön úton
2. Füttykoncert után menekülés

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Oroszlánrészt vállalt Mátyás királlyá választásában Szilágyi Erzsébet
• Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
• Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
• Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
• A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
• A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből