Életével fizetett hazatéréséért Pakisztán első női vezetője, Benazir Bhutto

Benazir Bhutto 1994-ben, hivatalos látogatáson Spanyolországban (Wikipedia / Ministry of the Presidency, Government of Spain)

Az 1988-ban Pakisztán miniszterelnökévé, egyben egy muszlim ország első női vezetőjévé választott politikusnő halálát pártja, a Pakisztáni Néppárt szerint a lövések okozták.

A Scotland Yard szakértői azonban úgy vélik, hogy a robbanás következtében a fejét a tetőablakba beütő Bhutto koponyasérülései vezettek halálához. Mivel a holttestet nem boncolták fel, az igazság valószínűleg sohasem fog kiderülni.

Bár a CIA az azóta dróntámadás áldozatává váló Baitullah Mehsudot, az al-Kaida-kapcsolatokkal rendelkező pakisztáni tálib vezetőt vádolta meg a merénylet elkövetésével, sokan mást sejtenek a gyilkosság mögött.

Benazir Bhutto 1988-ban

A pakisztáni szervek ugyanis minden lehetséges eszközzel igyekeztek akadályozni a nyomozást. Néhány órával a merénylet után tűzoltók mosták fel a helyszínt, és a Bhuttót szállító kocsit is kitisztították, számos nyomot eltüntetve ezzel.

Sokan ezért a merénylet idején hivatalban lévő pakisztáni elnököt, Pervez Musarrafot sejtik a gyilkosság hátterében.

Az exelnök pozíciói a merénylet idején annyira meggyengültek, hogy az ellenzéki vezetővel kilátásba helyezett szövetség jelenthette volna politikai túlélésének zálogát.

A rezsimet többször is élesen kritizáló Bhutto azonban nem hajlott a megegyezésre, ezért – az elmélet szerint – Musarraf jobbnak látta eltenni láb alól.

Bár nincsenek megfelelő bizonyítékok az állítás igazolására, a pakisztáni hatóságok 2013 augusztusában hivatalosan is büntetőeljárást indítottak a jelenleg Dubajban élő Musarraf ellen Bhutto meggyilkolásának vádjával.

Pervez Musarraf a Világgazdasági Fórum davosi csúcsán 2008-ban (Kép forrása: Wikipédia/ World Economic Forum/ CC BY-SA 2.0)

Más vádak – az alkotmány 2007-es felfüggesztésével járó szükségállapot bevezetése, valamint az ezzel egyet nem értő bírók bebörtönzése – miatt párhuzamosan folyó eljárás keretében 2019. december 17-én a bíróság távollétében halálra ítélte Musarrafot.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
• Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
• Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
• Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
• A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
• Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
• Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait