Egy „meztelen bölcselő” is adott tanácsokat Nagy Sándornak hadjáratai során

A meztelen bölcselő

A hadjáratok során a támadók olyan jelenségekkel is találkoztak, amelyekkel korábban még nem. Plutarkhosz szerint ekkor került Nagy Sándor birodalmába Kalanosz. A szerző szerint ő egy gümnoszofista volt, amely egy általános megnevezése volt az aszkétáknak (gümnoszofista: ’meztelen bölcselő’).

Kalanosz a görög nevét vélhetően onnan nyerte, hogy a ’Kalé’ szóval üdvözölte azokat, akikkel találkozott. A római történetíró szerint ő javasolta Nagy Sándornak azt is, hogy a birodalma középpontját helyezze Babilonba.

Ezt úgy érte el, hogy egy száraz bőrdarabot terített le, és ráállt egymás után mindegyik szélére, majd középre.

Előbbi esetekben a bőr felemelkedett, utóbbi esetben nem. Így szimbolizálta azt, hogy a birodalom egyensúlya érdekében annak középpontjába kell helyeznie a fővárost.

Kalanoszt az tette híressé, hogy Kr. e. 323-ban, amikor már igen öreg volt, Szúzában elosztogatta mindenét az emberek között, majd önként egy máglyára vetette magát.

1. Örökösből hódító
2. Ismeretlen földön
3. Háborús viszonyok
4. A meztelen bölcselő
5. Egy hadjárat vége, egy kultúrközi kapcsolat kezdete

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek