Egy „meztelen bölcselő” is adott tanácsokat Nagy Sándornak hadjáratai során

Egy hadjárat vége, egy kultúrközi kapcsolat kezdete

Nagy Sándor nem jutott sokkal messzebb a legnagyobb indiai győzelmének helyszínétől. A Gangesz mentén terült el Maghada fejedelemsége, amelyet az uralma alá akart vonni. Azonban a súlyos veszteségek, majd a monszunesőben való előrenyomulás alaposan megtépázta a hadsereg morálját, ezért a Hüphaszisz folyón való átkelés előtt fellázadtak, és közölték az uralkodóval, hogy ők egy tapodtat sem mennek tovább.

Az ingerült Nagy Sándor végül engedett a követelésnek, és visszavezette a seregét az Indushoz. Ott azonban nem a szárazföldi utat választotta, hanem hajókat ácsoltatott, és a sereg egy részét a folyón vitette lejjebb.

Pórosz meghódolása Nagy Sándor előtt Kr. e. 326-ban Alonzo Chappel 1865-ös művén

Az Indiából történő távozást persze nem úszta meg harcok nélkül, ugyanis olyan területeken kellett keresztülhaladnia, amelyeket korábban nem hódított meg. A serege így ismét nehéz harcokba bonyolódott, sőt ő maga újra megsérült, egy nyílvessző a vállán keresztül megsértette a tüdejét is.

Az Indus torkolatánál a serege egy részét hajóra rakta, a többivel viszont ő maga menetelt vissza Perzsiába. A legnagyobb veszteségeket ekkor szenvedte el, a mai Beludzsisztánon keresztül az óceán közelében vezető úton ugyanis egy ekkora embertömeg számára nem volt elegendő élelem és ivóvíz. A visszaút során Nagy Sándor maga is a katonáival együtt menetelt, és szomjazott. Mindez azonban nem változtatott azon, hogy a serege harmada meghalt, és az összes nő és gyerek odaveszett az úton.

Bár Nagy Sándor hódítása csak egy rövid mementó volt India sokszínű történetében, mégis utat nyitott a görögök és a szubkontinens közvetlen kapcsolatának. A makedón uralkodó által megalapított városok és szatrapiák hosszú ideig befolyásolták a helyi történelmet, sőt királyságok jöttek létre India északnyugati részében, amelyeknek az elitje sokáig a hellenizmust tekintette követendő példának.

I. Démétriosz (ur. Kr. e. 161-150) uralkodása idején vert pénzérme, melyen jól látható az általa viselt elefántos korona

Az ún. Indo-görög Királyság mintegy két évszázadig biztosította a folyamatos kulturális kapcsolatot a két világ között. A görög stílusjegyek keveredése a helyi művészettel évszázadokon keresztül megfigyelhető volt. Az álló, és a kezeit áldón kiterjesztő Buddha-szobrok is a görög művészetből nyerték ezt a kompozíciót.

Hasonló hatások figyelhetőek meg például a pénzérméken is. I. Démétriosz, az Indo-görög Királyság alapítója például elefántfejjel a fején ábrázoltatta magát, India meghódításának szimbólumaként. A görög hódítók leszármazottai egyébként pozitívan viszonyultak a buddhizmushoz, a buddhista filozófiához is, és uralmuk alatt támogatták a követőit.

1. Örökösből hódító
2. Ismeretlen földön
3. Háborús viszonyok
4. A meztelen bölcselő
5. Egy hadjárat vége, egy kultúrközi kapcsolat kezdete

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2010

• Az igazi Trebitsch
• Magyarországi gyász Sztálinért: "Meghalt mélységes megrendelésre"
• Romkert: egy Vas megyei kastély kálváriája
• Két magyar motoros kalandjai a Föld körül
• A kannibál gróf kalandjai
• Március 15. vagy április 11.? Egy nemzeti ünnep viszontagságai
• Hidegre tett konfliktus: harc az Antarktiszért
• Hogyan vált a házastársi erőszak bűncselekménnyé?
• A heraldikai káposzta története Ambrus Lajos tolmácsolásában