Egy középkori kézirat magyarázhatja meg, hogyan kerültek helyükre a holt-tengeri tekercsek
2021. október 5. 17:13 Múlt-kor
Korábban
Kumrán rejtélyei
A szóban forgó szövegrészlet a Tórára – a Biblia első öt könyvére – hivatkozik, és így szól: „A táborok minden lakója gyűljön össze a harmadik hónapban, és kárhoztassék mindenki, aki eltévelyedik akár jobbra, akár balra a Tórától.”
Vainstub elmélete szerint a „táborok” az esszénusok Izrael-szerte szétszórt csoportjai voltak, amelyek leggyakrabban elszigetelt vidéki közösségek formáját öltötték, de léteztek nagyobb városokban is közösségeik. Szerinte a szövegrészlet rámutat, hogy a szekta tagjai egy meghatározott időpontban összegyűltek, és az ország különböző tájairól hívták össze egyetlen helyszínre az embereket.
A korábban felfedezett régészeti bizonyíték arra enged következtetni, hogy a Kumránnál felépített ókori komplexum az év nagy részében viszonylag kevés embernek adhatott otthont, a szöveg alapján felállított elmélet szerint azonban évente egyszer több száz embernek is helyt adhatott a ceremónia idejére.
„Kumrán néhány tucat állandó lakója sok száz embert kellett, hogy vendégül lásson a helyszínen évente egyszer, egyre növekvő számban” – írta tanulmányában Vainstub. „Kumrán régészeti lelőhelye, építményeivel, barlangjaival és felületeivel egybevág a tekercsekből kiolvasható nyomokkal, amelyek az évenkénti gyűlésre utalnak.”
Vainstub szerint a Kumránba látogató zarándokok csupán néhány napot maradtak, így nem volt szükségük állandó lakóépületekre: a szabad ég alatt, vagy a környéken található számtalan barlang valamelyikében alhattak – akár azokban is, amelyekből az első tekercsek előkerültek 1947-ben.
Vainstub hipotézise magyarázatot ad arra, hogy Kumrán közösségi épületei – mint például a nagyszabású kamrája a már említett tároló- és felszolgálóedényekkel – miért voltak több ezer ember kiszolgálására is alkalmasak, miközben e tömegek jelenlétére semmilyen egyéb nyom nem utalt.
A kutató szerint a temető melletti déli nyílt terület egy nagy, szabadtéri étkező volt, a temetőtől pedig a vallás szabályai miatt választhatták el fallal. Vainstub feltételezése a már szintén említett mikvék méretével is egybevág: a rituális fürdők kiemelten fontos részét képezték a zsidó vallás korabeli gyakorlatának.
Mindemellett maguknak a holt-tengeri tekercseknek az elhelyezésére is logikus magyarázattal szolgál az évente tartott ceremónia: Vainstub szerint az esszénusok azokban a barlangokban hagyhatták vallási szövegeiket, amelyekben megszálltak. „Elméletem egybevág azzal a ténnyel is, hogy a tekercsek nem feltétlenül Kumránból származnak, hanem sokkal inkább az ország minden tájáról hozták őket a barlangokba, ahol aztán az évtizedek során otthagyták őket.”
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2014
- Így látta a sajtó Kárpátalja visszafoglalását
- Az embermentő Jane Haining
- Mi történt Kamenyec-Podolszkijban?
- A bundázás egyidős a futballal
- A hét törpe kalandjai Auschwitzban
- A kóser konyha különlegességei
- Hogyan kampányoltak a római politikusok?
- A numerus clausustól a numerus nullusig
- Így temettük el "Kossuth apánkat"
- Az Azori-szigeteken hoznák létre Portugália nemzeti víz alatti régészeti múzeumát 13:37
- Római kori folyóisten mozaikját tárták fel Dél-Törökországban 12:48
- Veszélyben a világ egyik legnagyobb digitális könyvtára 11:23
- Visszatért eredeti helyére egy elveszett Tudor-kori falikárpit 09:14
- Neolitikus metropoliszt mutat be egy most nyílt kiállítás Kínában 07:52
- A valódi Enola Holmesok: így dolgoztak a viktoriánus kori Anglia női nyomozói 06:37
- 2700 éves holdnaptárt azonosítottak Mexikóban tegnap
- Szándékosan semmisítettek meg egy ezeréves perui geoglifát tegnap
