Mindig is könnyfakasztóan viccesnek találtam a közoktatás történelemszemléletét, amely azon az elven alapszik, hogy az ősember nagyon éhes és buta volt, babonás módon hitt mindenféle szellemben, meg istenben, ezért is rajzolt a sikeres vadászat érdekében krikszkrakszokat a barlangok falaira. S az idő múlásával egyre csak okosodott, ennek nyomán tudott mind több élelmet előállítani... Az igazságos élelemelosztás céljából - mint redisztribúciós rendszer - létrejött a jogrend és az állam, a végén pedig annyira okos lett az ember, hogy eljutott az úgynevezett felvilágosodásig, s bölcsessége betetőzéseként létrehozhatta a XX. század minden vívmányát, például a világháborúkat, az atombombát és a kontinenseket a mai nap is sújtó éhínségeket. „Miért halad így a történelem?" - kérdezte egyszer állítólag Marx. „Hogy az emberiség derűsen váljék meg a múltjától" - válaszolta egyszer állítólag Marx.

A történelemoktatás ugyanilyen naív szemlélettel áll hozzá a diktátorok kérdéséhez is: Hitlert és Sztálint nagyon okos, ugyanakkor súlyos pszichiátriai kórképekben szenvedő személyeknek írják le. De amíg a pszichiátriai esetek általában intézetben kötnek ki, addig ezek a pszicóhopaták a történelemkönyvekben... Most már csak az a kérdés, hogy kerülhették el az éhenhalást?

Hitler nem volt vega

Vegetáriánusok gyakran hivatkoznak a húsmentes táplálkozás népszerűsítése érdekében arra, hogy milyen sok pozitív történelmi személyiség követte ezt az étrendet. Erre szokták a húsevők letromfolni őket azzal az érvvel, hogy de hiszen Hitler is vegetáriánus volt, aki nem éppen humanizmusáról volt híres. Sajnos ez a tromf így, ebben a formában nem igaz: Hitler vegasága vélhetően egyike a történelmi legendák egyikének. A Harmadik Birodalom ugyanis mesteri szinten gyakorolta a félrevezetés tudományát, felhasználva az akkori időben modernnek számító tömegmédiumokat is, mint például a rádió vagy a filmhíradó. Bár több forrás szól Hitler vegetarianizmusa mellett, az újabb kutatások szerint Hitlert csupán a propaganda állította be olyan aszketikus vezetőnek, aki tartózkodik a hústól, az alkoholtól és a dohányzástól is. 

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2025. ősz különszám számában olvasható.