Cipőpucolóként is dolgozott William Fox, az amerikai hangosfilm magyar származású úttörője
2021. szeptember 19. 08:01 Kollarik Tamás, Csányi Dóra
„Több mint harminc éven át nem viseltem karórát. Sohasem akartam tudni, mennyi az idő. Akkor ért véget a napom, amikor elvégeztem a munkámat. Többször megesett, hogy huszonnégy órán át nem aludtam, hiszen dolgoznom kellett” – emlékezett vissza sikereinek egyik zálogára, a munkamániájára a kis zempléni faluban született Fried Vilmos, akit mindenki csak William Fox néven ismer.
Korábban
A hangosfilm úttörője, a 20th Century Fox legendásan babonás megalapítója az elsők között ismerte fel, hogy a filmipar nemcsak a kultúra építésére szolgál, hanem gazdasági erővel is bír. A film ugyanis, mint az első tömegművészeti ág, formálja és befolyásolja a közízlést, erősíti a nemzeti identitást, és ezáltal Amerika érdekérvényesítésében is meghatározó szerepe lehet.
Bár az 1920-as évek végén Hollywood koronázatlan királya volt, ballépéseinek következtében magányosan és elfeledve halt meg. Öröksége azonban kitörölhetetlen.
A kezdeti évek
Az amerikai hangosfilm atyja 1879-ben a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található kis faluban, Tolcsván született Fried (egyes források szerint Friedman) Vilmos néven egy népes zsidó család első gyermekeként. Önéletrajzi kötete szerint édesapja kiskereskedő volt, mellékállásban pedig még fogat is húzott.
„Fájdalommentes” módszert dolgozott ki, amelynek megfelelően a gyanútlan, a szájára koncentráló páciens hátához forró vasat nyomtak, így a foghúzás gyötrelmét szinte már észre sem vette. Fox mindössze kilenc hónapot töltött Tolcsván.
Az történt ugyanis, hogy az Újvilágban szerencsét próbáló nagybátyjától egy idő után nem érkezett több levél, így Vilmos apja elindult megkeresni az elveszett fivért. Nem talált rá, és sohasem derült ki, mi történt vele. A családfő azonban úgy döntött, nem tér vissza Magyarországra. Táviratozott a feleségének, hogy adja el szatócsüzletüket, és gyermekükkel hajózzon át ő is Amerikába.
Kulturális kavalkád
A kis William New York egyik legszegényebb, bevándorlók lakta részén, a Lower East Side-on nőtt fel, amelyet a századfordulóra az iparosodás szegregált, munkásosztálybeli gettóvá alakított. A városnegyed légkörét erősen meghatározták a különböző etnikai kultúrák, valamint a közös nyomor.
A domináns népességet többnyire ír, német, olasz, orosz, lengyel, valamint a Monarchiából érkező zsidók alkották. Ebben a közegben a gyermek William – aki később nevét az édesanya leánykori neve után Fuchsról, amely németül rókát jelent, Foxra angolosította – kortársaihoz hasonlóan a család létfenntartása érdekében már nyolcévesen dolgozni kényszerült.
Újságot, majd édességet árult, később mosodai inasként, cipőpucolóként, esernyőárusként tevékenykedett. Iskolába csupán 11 éves koráig járt. A nehéz körülményekből való kitörés vágya igen erősen motiválta, s mert ehhez még kiváló üzleti érzék is társult, sorsa folyamatosan jobbra fordult.
A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2021. őszi számában olvasható.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- A magyar népi kultúra kincseivel várja az érdeklődőket a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Évtizedes küzdelemben számoltak le a Karib-tenger vízi banditáival 09:05
- Megbukott a konzervatóriumi felvételin Giuseppe Verdi, az olasz opera későbbi mestere tegnap
- Tizenöt évesen már utcai énekesnőként kereste a kenyerét Edith Piaf tegnap
- Személyesen Drakula fogadja majd a Fővárosi Állatkertbe érkező vendégeket október végén tegnap
- Találmányával az elefántok megmentéséhez is hozzájárult John Wesley Hyatt tegnap
- A malária és az oroszlánok sem tudták megállítani Kittenberger Kálmánt tegnap
- A háború megrongálta és feketére színezte, de a főváros egyik jelképe lett a Halászbástya 2024.10.09.