Az urartui falfestmények, amelyek új fényt vetnek az elveszett civilizációra
2025. november 6. 19:05 Múlt-kor
Törökország keleti részén, Van városa közelében a régészek egy eddig ismeretlen urartui földalatti komplexumot tártak fel, amelynek falait színes, kivételes állapotban megőrződött falfestmények díszítik. A Garibin Tepe-nél feltárt kamrák a Kr. e. 9–6. század között virágzó Urartui Királyság eddig ismeretlen spirituális és művészi világát mutatják be.

Illusztráció
A föld mélyén rejtőzött urartiai falfestmények
A Kelet-Törökország fennsíkján, Van városától mintegy 30 kilométerre fekvő Garibin Tepe alatt egy közel három évezredes földalatti építményre bukkantak a régészek. Az Atatürk Egyetem kutatócsoportja Mehmet Işıklı professzor vezetésével egy szűk alagút bejáratán ereszkedett le több mint hat méter mélyre, ahol kamrák és folyosók labirintusa tárult fel. A falakat isteneket, állatokat és rituális jeleneteket ábrázoló urartui falfestmények díszítik – olyan színekkel, amelyeket közel háromezer éve nem látott ember.
A feltárás egy 2022-ben félbeszakított illegális ásatás nyomán kezdődött, és azóta mérföldkőnek számít az urartui régészetben. „Ez a felfedezés átformálja az urartui művészetről és építészetről eddig ismert tudásunkat” – hangsúlyozta Işıklı professzor. A régészek szerint a komplexum királyi vagy vallási célokat szolgálhatott, és a civilizáció művészi fejlődésének csúcspontját képviseli.
Háromezer éves színek a vályogtéglán
A félhomályos alagutakban három vízszintes falfestménysávot azonosítottak. Ezek szerves pigmentekkel festett isteni, emberi és állati motívumokat ábrázolnak. A vörös, okkersárga és fekete árnyalatok nyomai a mai napig megmaradtak, bizonyítva, hogy az urartui mesterek magas szintű ismerettel bírtak a természetes festékek és a szimbolikus kompozíciók használatában.
A korábban jelentéktelennek tartott Garibin Tepe ma már a Közel-Kelet egyik legfontosabb új régészeti helyszínének ígérkezik. Ellentétben az ismert föld feletti erődítményekkel, ez a föld alatti komplexum a mindennapi élet spirituális és művészi dimenzióját mutatja meg.
Korábban csak az Erzincan melletti Altıntepe és az örményországi Arin Berd falfestményei voltak ismertek, ám a Garibin Tepe darabjai vélhetően régebbiek és jobb állapotban maradtak fenn. A föld alatti zártság ugyanis megvédte őket az eróziótól – valódi időkapszulát teremtve Anatólia mélyén.
Szimbolikus világképek a falakon
A régészek három egymásra épülő festett sávot figyeltek meg, amelyek valószínűleg az égi, a földi és az állati birodalmat jelképezik. Ez a hármas tagolás a mezopotámiai és anatóliai ikonográfiában is ismert motívum. „Amit itt látunk, az nem puszta díszítés” – magyarázta Işıklı. „Ez egy gondosan megtervezett narratív tér, amely a művészet és az építészet révén összeköti az isteni és az emberi világot.”
A felfedezés után a csapat elsődleges célja a falfestmények stabilizálása volt. Vastartókkal erősítették meg a mennyezetet, mikroklíma-figyelő eszközöket helyeztek el, és korlátozták a belépést. Egy nagyméretű védősátrat is terveznek a halom lefedésére, hogy megakadályozzák a vízkárosodást és a további eróziót. Az isztambuli restaurátorok rendszeresen ellenőrzik a falak állapotát.
Egy elveszett birodalom új arca
Az Urartu Királyság – amely a Kr. e. 9–6. század között uralta a Van-tó környékét – sokáig az egyik legkevésbé ismert ókori hatalom volt. Most azonban a Garibin Tepe falfestményei révén egy új, színekben és szimbolikában gazdag arcát ismerhetjük meg.
A régészek remélik, hogy a további feltárások során feliratokra vagy tárgyakra bukkannak, amelyek pontosíthatják a komplexum funkcióját. Elképzelhető, hogy egy királyi palota vagy szentély része volt, amely évszázadokon át rejtőzött a vulkanikus talaj alatt.
„Amikor belépsz az alagútba, úgy érzed, mintha maga az idő állt volna meg” – mondta Işıklı. „Ezeket a falakat közel háromezer éve élt kezek festették, és még ma is üzennek nekünk.” A Garibin Tepe így nemcsak régészeti szenzáció, hanem egy letűnt civilizáció lelki és művészi örökségének eleven tanúja is.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Római Birodalom
- Spurius Ligustinus és a hivatásos római légiók megszületése
- Hogyan teremtettek a vizigótok Róma kifosztásából politikai örökséget?
- Lonidos, a római papnő, akinek nevét a színház kövébe vésték
- A római utak titkos hálózata
- Egyedülálló római drágakő Hadrianus falánál
- Három római kori csontváz került elő egy angliai parkoló alól
- Egyedülálló római hajóroncs Playa de Palmánál
- Az ókori Gabii, Róma riválisának feltárása
- Egyedülálló Herkules-szobor került elő Ibizán
- Divat és skót identitás a 18. századi Londonban 20:05
- Különös viking sír Norvégiában 18:05
- Ősi hitvilág a natufi kultúrából 16:05
- Sárkányok Kabul felett - A Sámán Pajzs hadművelet nyomában 15:30
- 3600 éves bronzkori metropoliszt tártak fel a kazah sztyeppén 14:05
- Napóleon és Kuba: egy halotti maszk rejtélyes története 12:05
- Fejezetek egy pompeji-i gyorsétterem történetéből – egyiptomi kerámiaváza került elő a romok közül tegnap
- Arábia – az ősi illatok földje tegnap













