Csin Si Huang-ti temetése
2025. november 5. 15:05 Múlt-kor
A kínai történelem egyik legnagyobb rejtélye Csin Si Huang-ti temetkezése. A Kr. e. 3. században épült sírkomplexumot a hatalom és a kozmikus rend szimbólumaként hozták létre. Legendák beszélnek higanyfolyókról és csillagokkal díszített mennyezetről, de a központi sír érintetlensége miatt e csodák egy része máig feltételezés.

Illusztráció
Korábban
A halhatatlanságot kereső császár
Csin Si Huang-ti (Kr. e. 259–210) a hadakozó fejedelemségek korát zárta le, és megalapította az egységes Csin Birodalmat. A „menny fia” címet viselte, s életében megszállottan kereste a halhatatlanság elixírjét. Korabeli források szerint higanytartalmú szereket is fogyasztott – e szerek túlzott használata valószínűleg hozzájárulhatott halálához, de erre nincs közvetlen bizonyíték.
A császár Kr. e. 210-ben halt meg egy keleti körút során. Halálát először eltitkolták, hogy elkerüljék az udvari zavargásokat. Sima Qian, a Han-kori történetíró feljegyezte, hogy a testet gyantával és halolajjal tartósították, de ezt, mivel a sír központi részét nem tárták fel, nem tudták régészetileg megerősíteni. A gyászmenet Hszianjangba tartott, mögöttük pedig rothadó halakat szállítottak, hogy elfedjék a szagot – ez a beszámoló a forrás hitelességét mutatja, de a részletek természetesen csak az írott hagyományból ismertek.
A temetési rítus és a földi birodalom mása
A halotti szertartás három szakaszban zajlott:
- A megtisztítás szertartása – a testet bronzkoporsóba helyezték, udvari zenészek és asztrológusok kíséretében.
- A gyászmenet – katonák, szolgák és zenészek hosszú sora vonult Lintong felé, ahol már készen állt a sírkomplexum.
- A végső temetés – a császár koporsóját a föld alatti palotába eresztették, amelyet a világ másaként építettek meg.
A Shiji leírása szerint a sírban higanyból készült folyók szimbolizálták a birodalom folyóit és tengereit. Modern mérések valóban magas higanykoncentrációt mutattak a sírhalom alatt, ami alátámasztja a higany használatát – de hogy valóban folyékony higanyból formált folyók folytak-e, azt ma még nem tudjuk, hiszen a központi sír érintetlen.
Ugyanez igaz a mennyezetre is: a korabeli források szerint drágakövekkel és gyöngyökkel díszítették, hogy az égbolt csillagait idézze, de ezt sem erősítették meg feltárások.
Csin Si Huang-ti temetkezése: a föld alatti birodalom
A mauzóleumkomplexum Hszian közelében, Lintongnál található, és több mint 56 négyzetkilométeres területet foglal el. A központi sírhalom 76 méter magas, alatta egy többrekeszes föld alatti palotát azonosítottak radarmérésekkel. A sír magját azonban a kínai régészek még nem bontották meg, hogy megőrizzék az eredeti állapotot.
A császár túlvilági védelmét a világhírű terrakotta-hadsereg biztosítja: több mint 8000 agyagkatona, 130 harci szekér és közel 700 ló áll fegyverben. Minden katona arca egyedi, mintha valódi embereket mintáztak volna. A hadsereg a túlvilági hatalom szimbóluma lett.
A források szerint a sír lezárásakor a temetést végzőket szintén eltemették, hogy ne árulhassák el a sír bejáratának helyét. A régészek ténylegesen találtak lezárt folyosókat és égésnyomokat, ami valószínűsíti, hogy ez az epizód nem pusztán legenda.
A temetkezés kozmikus üzenete
Csin Si Huang-ti nyughelye nem pusztán temetkezési hely, hanem a világegyetem szimbolikus mása volt. A föld alatti palota az Ég tükörképe: a császár a kozmosz középpontjába helyezte magát. A higanyfolyók az Ég és a Föld harmóniáját, a drágakövek a csillagok rendjét idézték meg.
A mauzóleum a császári hatalom isteni legitimitását is kifejezte – az uralkodó nem csupán Kína, hanem az univerzum ura kívánt lenni. A későbbi Han-kori sírok sok elemében utánozták e mintát, de egyik sem érte el Csin Si Huang-ti sírjának monumentális méretét.
A mindmáig rejtett örökség
A központi sír érintetlen, és a kínai hatóságok nem tervezik megnyitni, amíg nem áll rendelkezésre a megfelelő konzerválási technológia. A talajvizsgálatok során mért higanyszint, a sírkomplexum méretei és a terrakotta-hadsereg egyedisége mind azt mutatják, hogy a császár sírja a világ egyik legfontosabb régészeti lelőhelye.
A föld alatt valószínűleg ott rejtőzik az ókori Kína legpompásabb palotája – egy világ, amelyet soha nem láttak emberi szemek Csin Si Huang-ti halála óta.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

- Divat és skót identitás a 18. századi Londonban tegnap
- Különös viking sír Norvégiában tegnap
- Ősi hitvilág a natufi kultúrából tegnap
- Sárkányok Kabul felett - A Sámán Pajzs hadművelet nyomában tegnap
- 3600 éves bronzkori metropoliszt tártak fel a kazah sztyeppén tegnap
- Napóleon és Kuba: egy halotti maszk rejtélyes története tegnap
- Fejezetek egy pompeji-i gyorsétterem történetéből – egyiptomi kerámiaváza került elő a romok közül 2025.11.17.
- Arábia – az ősi illatok földje 2025.11.17.













