2025. ősz különszám: Imádunk enni! - Gasztrotörténeti kalandozások
ITT vásárolhatsz termékeinkből

8000 éves sziklarajzok a hettiták földjén

2025. november 6. 09:05 Múlt-kor

Közép-Anatólia szívében, a Kayseri tartománybeli Develi kerületben 8000 éves őskori sziklarajzokat fedeztek fel. A felfedezés új fényt vet arra, miként fejezték ki a korai anatóliai közösségek a hitet, az identitást és a közösségi összetartozást jóval a Hettita Birodalom előtt. A rajzok az emberi gondolkodás és művészet legkorábbi nyomai közé tartoznak.

Illusztráció
Illusztráció

Őskori sziklarajzok Develiben

A türkizföldi Kayseri tartomány Develi kerületében a régészek figyelemre méltó leletre bukkantak: 8000 éves őskori sziklarajzokra. A sötét vulkanikus kőzetbe vésett petroglifák az Erciyes-hegy déli előhegyein kerültek elő. A korai elemzések szerint a vésetek a késő neolitikum vagy a korai kalkolitikum (Kr. e. 6000 körül) idejéből származnak – jóval a Hettita Birodalom és az asszír kereskedelmi kolóniák felemelkedése előtt.

A régészek szerint „ezek a kőfelületek az emberi képzelet legkorábbi alkotásai közé tartoznak”. Az állatokat, embereket és geometrikus formákat ábrázoló vésetek a korai szimbolikus gondolkodás kézzelfogható bizonyítékai.

A hit és közösség korai nyomai

A lelőhely ősi vízforrások és vándorútvonalak közelében fekszik, ami arra utal, hogy gyülekezési vagy rituális központ lehetett. A kutatók úgy vélik, hogy a rajzok a hit, az identitás és a társadalmi kapcsolatok kifejezésére szolgáltak, nem puszta díszítésként.

Az ember- és állatábrázolások, valamint a geometrikus motívumok bepillantást engednek abba, hogyan látták a világot az őskori emberek. Elképzelhető, hogy vadászati rítusokat, közösségi eseményeket vagy korai mitológiai történeteket örökítettek meg.

Őskori sziklarajzok és az anatóliai hagyományok

Az őskori sziklarajzok nem ismeretlenek Anatóliában – Délkeleten és Keleten már találtak hasonló példákat, ilyen a híres hakkari sztélék vagy a Niğde vulkanikus fennsík faragványai.

A Develiben felfedezett petroglifák azonban rendkívül ritkák Közép-Anatóliában, ezért különösen fontosak a régió történetének rekonstruálásában.

A leletek arra utalnak, hogy a szimbolikus és spirituális hagyományok már a letelepedett életmód kialakulásakor megjelentek, és kulcsszerepet játszottak az anatóliai kultúra fejlődésében.

A védelem és kutatás új szakasza

A Kayseri Tartományi Kulturális és Idegenforgalmi Igazgatóság a Kayseri Múzeummal együttműködve már megkezdte a lelőhely hivatalos nyilvántartásba vételét. A területet várhatóan régészeti természetvédelmi övezetté nyilvánítják, hogy megőrizhessék a petroglifákat a jövő generációi számára.

A tervezett kutatások között szerepel a fotogrammetriai térképezés, mikroszkópos kopáselemzés és 3D modellezés, melyek segítenek pontosabban meghatározni a vésetek korát, eszközeit és készítési sorrendjét.

A kutatók szerint a develi lelet alapjaiban formálhatja át a közép-anatóliai szimbolikus viselkedésről alkotott képet. „Ez egyértelmű bizonyíték arra, hogy szervezett szimbolikus kifejezésmód már évezredekkel a hettiták előtt is létezett” – mondta az egyik régész. Ez arra utal, hogy Közép-Anatólia nemcsak a mezőgazdaság, hanem a gondolkodás bölcsője is volt.

Kayseri, az idő rétegei

Kayseri (az ókori Mazaka, majd Caesarea) évezredek óta lakott település. Az asszír kereskedelmi kolóniák korában (Kr. e. 2000 körül) a közeli Kültepe–Kanesh fontos kereskedelmi központ volt. A hettiták később birodalmuk részévé tették a régiót, és ékírásos táblákat, monumentális építményeket hagytak hátra.

A Develiben feltárt petroglifák azonban mindezt megelőzik – az írás előtti korból származnak, amikor az ember először vésett bele a kőbe, hogy kifejezze hitét, történetét és kapcsolatát a világgal.

A develi őskori sziklarajzok új dimenziót adnak Kayseri történelmének és az emberi tudat fejlődésének. A tervezett régészeti park lehetőséget ad majd a látogatóknak, hogy szemtanúi legyenek az emberi képzelet legkorábbi, kőbe vésett nyomainak.

„A petroglifák arra emlékeztetnek, hogy jóval a templomok és birodalmak előtt is léteztek kőbe vésett történetek” – fogalmaztak a kutatók.
„Történetek, amelyek összekötötték az embereket a természettel, egymással és a láthatatlan világgal.”

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2025. ősz: Megkésett végtisztesség
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár