Egy 5000 éves földrengés nyomait tárták fel Délkelet-Törökországban

2025. november 5. 17:10 Múlt-kor

A délkelet-törökországi Ergani közelében, a híres Çayönü Tepesi őskori településen dolgozó régészek egy 5000 évvel ezelőtti, pusztító földrengés nyomaira bukkantak. A szenzációs leletanyag révén pontosabb képet kaphatunk arról, hogy hogyan is reagáltak az ősi közösségek a természeti katasztrófákra.

Çayönü Tepesi látképe (Forrás: Wikipédia / Krähenstein / CC BY-SA 3.0)

Korábban

Egy bronzkori katasztrófa

A hatalmas felfedezést Savaş Sarıaltun, a Çanakkalei Egyetem docense és a Çayönü-i ásatási projekt vezetője jelentette be. Çayönü az emberi civilizáció egyik legkorábbi ismert központja. A lelőhelyen számos, Kr. e. 10 200 és 7000 közötti időszakból származó leletet találtak már a régészek, amelyek segítségével a kutatók rengeteg új információt megtudhattak arról, hogy hogyan tért át az emberiség a vadászó-gyűjtögető életmódról az állattenyésztésre.

A mostani felfedezés azonban egy egészen különleges eseményről ad pontosabb képet. A korai bronzkorból – a Kr. e. 3000 körüli időszakból – származó leletanyag azt bizonyítja: nagyjából ötezer évvel ezelőtt egy hatalmas földrengés pusztíthatott a területen. Sarıaltun így nyilatkozott erről: „A feltárás során egy téglalap alaprajzú épületre bukkantunk, amelynek déli vályogtégla fala egyértelműen összeomlott. Az omlás iránya és a többi fal sértetlensége alapján földrengés okozhatta a bajt.” Mivel a helyiségben nem találtak sem háztartási eszközöket, sem égésnyomokat, valószínű, hogy a lakók még a rengés előtt elhagyták az épületet.

Ősi rengések nyomában

Az omlás mintázata alapján a földmozgás mérsékelt, de hirtelen lehetett. „A fal egyben dőlt le, nem repedt szét – ez arra utal, hogy a rengés erős volt, de nem pusztító” – mondta a kutató. A geológiai vizsgálatok szerint a régióban rendszeresek voltak az ilyen kisebb földrengések, amelyek valószínűleg a Diyarbakırtól északra fekvő Elazığ–Sivrice törészónából indultak ki. A térség más lelőhelyein, például Salat Tepe-ben is találtak hasonló nyomokat a szakértők. Ezek megerősítik: Délkelet-Anatólia már évezredekkel ezelőtt is szeizmikusan aktív vidék volt.

Földrengés és építészet

A felfedezés fontos adatokat szolgáltat a Felső-Tigris-medence építészeti hagyományairól, ahol az őskori közösségek helyben talált anyagokból – kőből, agyagból és vályogból – építették tartós házaikat és közösségi épületeiket. A most feltárt, vöröses falak például alátámasztják, hogy a korban vasoxidban gazdag földet használtak az építkezésekhez.

Az ember és a föld közös története

A kutatók most a rengés pontos forrását és időpontját próbálják meghatározni. Çayönü így már nemcsak a neolitikum kutatásának egyik kulcshelyszíne, hanem Anatólia szeizmikus múltjának is élő lenyomata is.