Bikafej-amulettek Tell el-Farkhából

Illusztráció

A Nílus deltájának titkai: Tell el-Farkha öröksége

A Kairótól mintegy 120 kilométerre északra fekvő Tell el-Farkha a Nílus keleti deltájának egyik legfontosabb régészeti helyszíne. A lengyel misszió több mint 25 éve végzi itt a feltárásokat, amelyek révén sikerült rekonstruálni az i. e. 3700 és 2600 közötti kulturális és kronológiai fejlődést.

A három komból (dombból) álló terület a predinasztikus és kora dinasztikus korszak határán keletkezett, amikor az egyiptomi civilizáció művészete, építészete és politikai hatalma kialakulóban volt.

A lelőhelyen sörfőzdék, predinasztikus masztaba, korai uralkodói aranyfigurák és több mint 60 kisméretű kő- és elefántcsont miniatúra került elő. Tell el-Farkha így az egyiptomi civilizáció megszületésének egyik legátfogóbban dokumentált helyszíne.

A bikafej-amulett: egy ritka darab a mindennapokból

A bikafej-amulettet a település keleti részén, vályogtéglás ház maradványaiban találták. Rétegtani vizsgálatok alapján a tárgy a Naqada IID2–IIIA periódusba, vagyis i. e. 3450–3350 közé keltezhető. Ez különösen fontos, mivel az ismert bikafej-amulettek többsége sírokból vagy ismeretlen eredetű kontextusból származik. A mostani lelet azonban lakóházi környezetből került elő – ez arra utal, hogy az amulettek az élők mindennapjainak is részei lehettek, nem csupán a temetkezési kultuszhoz tartoztak.

A tárgy 6,1 cm magas, 5,8 cm széles és 3,3 cm vastag, ezzel a legnagyobb ismert példányok közé tartozik. Vörösesbarna kalcedonból készült, lila és fehér erezettel. Formája megfelel a bikafej-amulettek tipológiájának: korong alakú test, amelyből hengeres rész nyúlik ki. A korong domború előlapján két bemélyedés jelzi a szemeket, hátoldalán pedig ívelt bevágások idézik a szarvakat.

A lelet különlegessége, hogy hiányzik róla a felfüggesztőnyílás, ami arra utal, hogy nem ékszerként, hanem rituális vagy háztartási tárgyként szolgált. Gondos, de sematikus kidolgozása inkább szimbolikus jelentést sugall, mintsem gyakorlati funkciót.

A bikafej-amulettek kutatása: formák és jelentések

A bikafejű amuletteket Flinders Petrie brit egyiptológus az egyiptomi amulettek egyik legkorábbi típusaként azonosította. A forma – domború előlap, lapos hátlap és korong-henger kombináció – a predinasztikus kor jellegzetes mintája. Bár elterjedésük a Naqada III C2 – kora dinasztikus időszakig tart, használatuk funkciója továbbra is vitatott.

A több mint 120 ismert példány közül mindössze öt származik települési rétegből. Az anyagok rendkívül változatosak: elefánt- és vízilócsont, kvarc, bazalt, ametiszt, agyag. A darabok mérete 1 és 6 centiméter között változik. Hasonló példányokat őriz a Clevelandi Művészeti Múzeum, a Brüsszeli Királyi Művészeti és Történeti Múzeum, valamint a londoni Petrie Múzeum.

Már Petrie is bizonytalan volt, hogy a fej bikát vagy kost ábrázol. Azóta számos elmélet született: egyes kutatók bika- vagy tehénistennőhöz, mások az anyaistennő vagy az elefánt-szimbólum köréhez kapcsolták. Az utóbbi években Stéphane Hendrickx védte meg a szarvasmarha-értelmezést, párhuzamot vonva a szakkarai bakszobrokkal. Más kutatók a hajnal napistenének jelképeit vélik felfedezni a formában.

Védelmi és identitásfunkciók a predinasztikus Egyiptomban

A lyuk nélküli kialakítás arra utal, hogy a Tell el-Farkhában talált példány nem hordható amulett, hanem helyhez kötött védőfigura volt. Joanna Dębowska-Ludwin szerint az „amulett” fogalom az ókori Egyiptomban tág értelemben értendő: védelmi és rituális funkcióval bíró tárgyakat is magába foglal.

Tell el-Farkha más leletei – emberi és állatalakos miniatúrák, votív tárgyak – hasonló háztartási vagy kultikus kontextusban kerültek elő. A bikafej-amulett tehát nemcsak temetkezési, hanem életvédő és identitáserősítő szerepet is betölthetett.

A lelet végső üzenete egyszerű, de mély: a Nílus deltájának lakói már a fáraók előtt is hittek abban, hogy a szimbólumok képesek oltalmazni az életet.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek