Három vaskori hajóroncs Dor partjainál
2025. október 9. 13:05 Múlt-kor
Izrael partjainál, a Dor-lagúna mélyén három vaskori hajóroncs került elő, amelyek új fényt vetnek arra, hogyan éledt újjá a Földközi-tenger keleti térségének tengeri kereskedelme a bronzkori civilizációk összeomlása után.
(Forrás: Yasur-Landau és mtsai, 2025, Antiquity)
Korábban
A vaskori hajóroncs
A Karmel-hegység partjai mentén, a Tel Dor melletti lagúna türkizkék mélyén a kutatók három különböző vaskori hajóroncsot azonosítottak. A leletek mintegy háromezer évvel ezelőttre nyúlnak vissza, és egy olyan korszakot világítanak meg, amikor a tengeri élet és kereskedelem ismét virágzásnak indult a késő bronzkori összeomlás után.
A felfedezés mérföldkő: ez az első alkalom, hogy Izraelben vaskori hajórakományokat tártak fel. „Ez a hiányzó láncszem a vaskori kapcsolatok megértésében” – hangsúlyozza Assaf Yasur-Landau, a Haifai Egyetem vezető régésze. „Most először látjuk magukat a hajókat, nem csak az általuk szállított tárgyakat.”
Dor lagúnája: természetes kikötő és történelmi tanú
A Dor-lagúna (vagy Tantura-lagúna) három kis sziget által védett természetes öböl volt, amely biztonságos menedéket nyújtott a korabeli hajósoknak. A 2023–2024-es víz alatti ásatások során a kutatócsoport 3D térképezéssel és precíziós kotrással három különböző korszakból származó hajórakományt azonosított.
A Dor M néven ismert legkorábbi hajó Kr. e. 11. századi, vagyis közvetlenül a bronzkori összeomlás utánra tehető. A leletben ciprusi–minószi jelekkel ellátott kőhorgonyt és vas I. típusú tárolóedényeket találtak, amelyek Egyiptom, Ciprus és Libanon térségéből származtak. Ezek a tárgyak egy élénk kereskedelmi hálózatot jeleznek, amely Dor városát összekötötte a mediterrán világgal.
A korabeli „Wenamun jelentése” című egyiptomi elbeszélés is említ egy Dor felé tartó utazást, amely az újjáéledő tengeri kapcsolatok korát örökíti meg.
Vaskori hajóroncs a regionális kereskedelem szolgálatában
A Dor L1 nevű hajó a Kr. e. 9–8. század fordulójáról származik, amikor Dor már az Izraeli Királyság fennhatósága alatt állt. Rakománya főként föníciai stílusú tárolóedényekből és a tengerészek mindennapi kerámiáiból állt.
A leletek között javított, újrahasznosított tálak is előkerültek – bizonyítva, hogy az ókori hajósok takarékos, önfenntartó közösségekben éltek. Bár a nemzetközi árucsere ekkor már visszaszorult, a rakomány mégis egy regionális kereskedelmi hálózat működését tükrözi. „Ez a hajó valószínűleg Izrael part menti kikötőit látta el, nem pedig távoli birodalmakat” – mondja Yasur-Landau.
Vasvirágok a tengeren: a technológiai korszak kezdete
A legfiatalabb lelet, a Dor L2, a Kr. e. 7–6. századból származik. Ebben az időben Dor már újra föníciai irányítás alatt, az Asszír és Babiloni Birodalom tágabb kereskedelmi rendszerében virágzott.
A hajó rakománya között ciprusi stílusú amforákat és kilenc, egyenként tíz kilogrammos vasvirágot találtak – félig feldolgozott, olvasztott vasdarabokat. Ez a felfedezés különösen jelentős, hiszen a vaskori hajóroncsok között ez az egyik legkorábbi ismert vasszállítmány.
„Ez bizonyítja, hogy a Kr. e. 7. századra a tengeri kereskedelem már ipari anyagokat is szállított” – emeli ki Yasur-Landau. A hajó vulkanikus és kvarcban gazdag ballasztkövei arra utalnak, hogy távoli vidékekről, akár Ciprus vagy Anatólia felől is érkezhetett.
A vaskori hajóroncsok és Dor öröksége
A lagúna mélyén ma is felismerhetők a város egykori rakpartjai és mólója, amelyet kőből építettek a hajók védelmére. Bár ma már víz alatt fekszenek, megőrizték az ókori kikötő szerkezetét.
„Dor egyedülálló” – mondja Thomas E. Levy, a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem társigazgatója. „Ez az egyetlen hely, ahol a Kr. e. 11. és 6. század között folyamatos tengeri tevékenységet követhetünk nyomon.”
A Földközi-tenger egész medencéjéből mindössze tucatnyi vaskori hajóroncs ismert. A Dorban talált három új lelet tehát megháromszorozta Izrael ismert víz alatti leletanyagát, és egy hiányzó fejezetet illeszt a mediterrán kereskedelem történetébe.
A feltárt edények és horgonyok most izotópos és anyagvizsgálaton esnek át, hogy meghatározzák eredetüket és tartalmukat. A kutatók remélik, hogy a jövőbeli ásatások során a hajótestek faelemei is előkerülnek az iszap alól.
„Minden amfora egy üzenet a mélyből” – fogalmaz Yasur-Landau. – „Olyan, mintha egy 2800 évvel ezelőtti tengerész nyúlna felénk, és emlékeztetne minket: a tenger sosem felejt.”
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Divat és skót identitás a 18. századi Londonban 20:05
- Különös viking sír Norvégiában 18:05
- Ősi hitvilág a natufi kultúrából 16:05
- Sárkányok Kabul felett - A Sámán Pajzs hadművelet nyomában 15:30
- 3600 éves bronzkori metropoliszt tártak fel a kazah sztyeppén 14:05
- Napóleon és Kuba: egy halotti maszk rejtélyes története 12:05
- Fejezetek egy pompeji-i gyorsétterem történetéből – egyiptomi kerámiaváza került elő a romok közül tegnap
- Arábia – az ősi illatok földje tegnap
