Nem az istenhit hajtja a civilizációkat?
2015. március 10. 18:12
Túlhaladott, elavult nézet, hogy akik nem követnek egy, az adott többségi társadalom által gyakorolt vallást, civilizálatlan barbárok lennének. Egy új kutatás szerint a teremtő, nagyhatalmú isten(ek)ben való hit nem hajtóereje, hanem következménye volt a nagy, komplex civilizációk létrejöttének.
Korábban
Antropológusok a csendes-óceáni szigetvilág kulturális és vallási fejlődését kutatták, s összesen 96 olyan ausztroázsiai kultúrát vizsgáltak meg - köztük Fidzsit, Tongát, Hawaiit és Szamoát -, amely nem állt érintkezésben az ábrahámi (ábrahámita) vallásokkal, így a kereszténységgel, a judaizmussal vagy az iszlámmal.
"22 esetben találtunk földrajzilag és történelmileg egymástól távol eső, politikailag magasan fejlett kultúrát Ausztronéziában" - ismertette kutatásuk egyik legfőbb megállapítását Dr. Joseph Watts, az Aucklandi Egyetemen kulturális evolúciót oktató szakember. "Az eredmények kétségbe vonják azt a széles körben vallott nézetet, miszerint a moralizáló, nagyhatalmú istenek az összetett kultúrák elősegítői lennének. Ugyan az istenekben való hit együtt jár a civilizációk kompexebbé válásával, az inkább következménye, mintsem hajtóereje" - állapította meg.
A kutatók úgy találták, hogy a csendes-óceáni szigeteken a vizsgált kultúrák közül 37 hitvilágát jellemezte az emberi jegyekkel felruházott természetfeletti erők büntetésétől való félelem, s csak hat hitt a felsőrendű istenekben. Azok, akik egyetlen mindenható istent vallottak a magukénak, Ázsia délkeleti részén élnek: a Bontok- és Tagbanwa-kultúrák a Fülöp-szigeteken, a toba batakok Észak-Szumátrán és az indonéziai Floresben megtalálható manggarai törzs.
A tudósok később fákkal elemezték a kultúrák közötti evolúciós kapcsolatokat, amire a korábbi nyelvészeti kapcsolatokról készült tanulmányokból következtettek, így felfedték, hogyan kerültek kapcsolatba és cseréltek tudást a vizsgált társadalmak - olvasható a Proceedings of the Royal Society B legújabb számában közölt tanulmányban. Mint írják, a moralizáló, nagyhatalmú istenek büntetésétől való félelem segíthette, de semmi esetre sem garantálta a komplex politikai rendszerek kiépülését.

Más véleményen van Mark Pagel, a Readingi Egyetem evolúcióbiológusa, aki úgy véli, hogy a fejlett civilizációk kialakulásának kulcsa a nyelv, s nem a vallás. Pagel szerint ahogy a kereskedelmi és kapcsolati hálózatok megerősödnek, úgy a társadalmak is egyre komplexebbé válnak. A kutató nem vitatja a vallás szerepét, Pagel úgy látja, a nagyhatalmú isten hasznos eszköz lehet azok kezében, akik a társadalom élén állnak és be akarják betonozni hatalmukat.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

Szovjetunió
- A Bem tértől a Rádióig: 1956. október 23.
- Egy térkép, ami sokat elárul azokról az időkről, amikor Németország megtámadta a Szovjetuniót
- A szovjetek diktálták, mely országokkal lehet ösztöndíjprogramunk
- Egy tinédzser, aki átrepülte a vasfüggönyt – Mathias Rust pimasz landolása a Vörös téren
- A Szovjetunió titkos kísérlete, a nukleáris tó története
- Hét éven át kémkedett az „ajándék”
- A brit kormány titka: egy kém-búvár rejtélyes története
- A CIA legnagyobb árulója
- Kávé, kakaó, gyilkosság – Tito és a KGB titkos terve
- Ősi hitvilág a natufi kultúrából 16:05
- Sárkányok Kabul felett - A Sámán Pajzs hadművelet nyomában 15:30
- 3600 éves bronzkori metropoliszt tártak fel a kazah sztyeppén 14:05
- Napóleon és Kuba: egy halotti maszk rejtélyes története 12:05
- Fejezetek egy pompeji-i gyorsétterem történetéből – egyiptomi kerámiaváza került elő a romok közül tegnap
- Arábia – az ősi illatok földje tegnap
- Léteztek-e női gladiátorok az ókori Rómában? tegnap
- Az afrikai szafarik titokzatos világa tegnap












