Egy térkép, ami sokat elárul azokról az időkről, amikor Németország megtámadta a Szovjetuniót
2025. július 5. 17:21 Múlt-kor
A szovjet térképészet egyes aspektusairól, különösen annak az 1945 előtti időszakáról sok tekintetben meglehetősen hézagosan állnak rendelkezésre információk. A tárgyalt orosz nyelvű térkép érdekessége, hogy eszmei időpontja (1941. július 28.) alig néhány héttel későbbre esik, mint ahogy Németország megtámadta a Szovjetuniót. A közölt dolgozatban elsősorban a rendkívül turbulens időszak gyorsan változó államhatárainak ábrázolására fókuszál a szerző.

A Barbarossa-terv térképe
Korábban
Segyevy Dániel Zoltán: „Birodalmi ambíciók versus megtámadott ország – Szovjet térszemlélet Magyarország tágabb régiójáról egy 1941-es térképen” című írása az ArchívNet internetes folyóirat 25. évfolyamának 2. számában jelent meg, és az alábbi linkre kattintva teljes egészében olvasható.
A szovjet térképészet egyes aspektusairól, különösen annak az 1945 előtti időszakáról sok tekintetben meglehetősen hézagosan állnak rendelkezésre információk, ennek pedig az a legfőbb oka, hogy a szovjet fél számos térképet – például a méretarány függvényében – titkosnak minősített, így meglehetősen nehézkes volt beszerezni. Most mégis egy meglehetősen sajátos szovjet térkép bukkant elő a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Országos Levéltárának gyűjteményéből. Az orosz nyelvű térkép érdekessége, hogy Moszkvában készült, eszmei időpontja (1941. július 28.) pedig alig néhány héttel későbbre esik, mint ahogy Németország megtámadta a Szovjetuniót. Mindamellett, hogy a tágabb időszakból is nagyon kevés eredeti szovjet térkép érhető el Magyarországon régiónkról, a hetek alatt alapvetően megváltozó geopolitikai környezet különösen érdekessé teszi a térképet, ami ráadásul egy ebben a formában soha nem létezett állapotot mutat be.
(...)
A térkép első ránézésre egy klasszikus politikai földrajzi térképnek tűnik, amely elsősorban az ábrázolt országok kiterjedésére és határaira koncentrál, emellett pedig néhány (katonai szempontból sem elhanyagolható) topográfiai (vízrajz, domborzatárnyékolás) és társadalomföldrajzi jellemzőt (főbb települések, főbb vasútvonalak és hajózási útvonalak) is megjelenít.

Farkas Dániel: „Ösztöndíjprogramok és „soft power” a kádári magyar külpolitikában: források a bolíviai-magyar kapcsolatok történetéből” című írása az ArchívNet internetes folyóirat 25. évfolyamának 2. számában jelent meg, és az alábbi linkre kattintva teljes egészében olvasható.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. világháború
- Magyar katonák diadala a galíciai télben
- Szövetségesekből ellenségek: Olaszország belépése az I. világháborúba
- Útépítés közben világháborús sisakokat találtak Lengyelországban
- Trianon 10 tételben
- „Az ég démonai” – Amikor a német zeppelinek először támadták Londont
- Hősökből áldozatok – kétmillió ló indult csatába
- Divat és skót identitás a 18. századi Londonban tegnap
- Különös viking sír Norvégiában tegnap
- Ősi hitvilág a natufi kultúrából tegnap
- Sárkányok Kabul felett - A Sámán Pajzs hadművelet nyomában tegnap
- 3600 éves bronzkori metropoliszt tártak fel a kazah sztyeppén tegnap
- Napóleon és Kuba: egy halotti maszk rejtélyes története tegnap
- Fejezetek egy pompeji-i gyorsétterem történetéből – egyiptomi kerámiaváza került elő a romok közül 2025.11.17.
- Arábia – az ősi illatok földje 2025.11.17.













