„Isten' öldöklő Angyala": kolerajárvány Magyarországon
2014. augusztus 27. 10:08
Napjainkban vezető hírek szólnak a nyugat-afrikai Ebola-járványról. Nem volt ez másként 1831-ben sem, amikor Magyarországon kolerajárvány pusztított, és amelyben augusztus 22-én maga Kazinczy Ferenc is elhunyt - írja Soós István a Magyar Nemzeti Levéltár oldalán.
Korábban
Támadnak az oroszok
Kazinczy Ferenc 1831. augusztus 8-án arról értesítette egyik barátját, hogy „harmad nap olta a' mirígy Széphalmon is pusztít. Az őr, melly a' mirígyes Ujhelyből senkit bé nem ereszte eddig, most már innen el van véve, és hátrább van állítva". A mirigynek nevezett betegség nem volt más, mint az ázsiai eredetű fertőző betegség, a kolera.
Az 1826 körül Ázsiában kialakult járványnak a következő három évben Perzsiában, majd a Kaszpi-tenger vidékén, továbbá Egyiptomban több tízezer ember esett áldozatául. A járványt ugyan kereskedők hurcolták be Európába, de abban, hogy a kontinens keleti felében is elterjedt, meghatározó szerepet játszott az 1830-ban kirobbant oroszellenes lengyel felkelés. I. Miklós cár a felkelés leverésére ugyanis ázsiai orosz katonákat is bevetett, akik között számos fertőzött katona volt, akik 1830 végén Lengyelországban és Galíciában elterjesztették a kórt.
A járvány hírére, illetve továbbterjedésének a megakadályozása végett a Magyar Királyságban az 1830. november 3-án kelt királyi rendelet értelmében egy vegyes közigazgatási-kamarai-katonai bizottságot hoztak létre, amelyben a Királyi Magyar Helytartótanács, a Magyar Királyi Udvari Kamara és a Katonai Főhadparancsnokság kiküldöttei vettek részt. A bizottság 1830. december 26-án zárlatot rendelt el a Magyar Királyság észak-keleti határátkelőin. 1831. január 3-án a Trencséntől Brassóig terjedő határra két királyi biztost (és melléjük rendelve egy-egy dirigens orvost) küldött ki a határzár és egyéb védőintézkedések helyszínen történő foganatosítására és az intézkedések betartatására. Kezdetben úgy tűnt, hogy a gyilkos kór továbbterjedésének gátat tudtak vetni, ezért a királyi biztosokat és az orvosokat 1831. március 16-án visszarendelték, a határzárlatot pedig 1831. március 29-én feloldották.
A kordont azonban két hónap múlva már vissza kellett állítani, mivel a kórt időközben Máramarosból és Galícia kolomenai körzetéből román és ruszin fuvarosok behurcolták az országba, pontosabban a Felső-Tisza vidékére. Innen a járvány sószállító tutajosok révén terjedt tovább az észak-keleti régiókban. Ezt a tényt Kazinczy értesülései is megerősítették, amelyek szerint „Szálakon [tutajokon] sok sót hozó Oláh jöve Maramarosból Tokajba, 's az Ugocsai V[ice] Isp[án] béjelenté az egésségre vigyázó Deputatiónak, hogy Ujlakon, Csetefalván, Váriban kiüté magát a' cholera". E helységek köré azonnal kordont vontak, és azonnal „utána küldöttek a' mirígyeseknek, sokat közzűlök elfogattak; némellyíke, félvén a' bajtól, megszökött, 's a' bajt Szathmárban, Szabolcsban, Beregben elterjesztette".
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap
- Előbb filmsztár lett, majd a színpadot is meghódította Törőcsik Mari tegnap
- Átírta a tévétörténelmet Larry Hagman és a Dallas sorozat tegnap
- Nem a folyó megfelelő részén haladt, ez okozta a Princess Alice katasztrófáját tegnap
