A vörösterror 133 napja

Híres merényletek

2003. március 12. 21:41

Zoran Djindjic sajnos nem az első a sorban, és vélhetően nem is az utolsó. A szerb miniszterelnök erőszakos halála egy újabb fejezet a politikusok elleni merényletek hosszú sorában. Igaz, ezek közül nem mind járt eredménnyel. Alábbi összeállításunkban csak a legismertebbeket idézzük föl - de így is van elég.

Gavrilo Princip
  • Julius Caesar - Kr.e. 44. március 15-én nem akart a szenátusba menni. Rosszat álmodott, és a madárjósok jelentése sem volt túl bíztató. Csakhogy a nép körében terjedt a hír: Caesar állítólag nagyon beteg, nem képes a feladatát elvégezni. Így hát menni kellett. Útközben még átnyújtottak neki egy jelentést, ami az ellene készülő összeesküvésre figyelmeztette, de nem olvasott bele a jelentésbe, hanem hátra adta szolgáinak, tegyék a többi irat mellé. Kár volt.

    Belépve a szenátusba, már várták az összeesküvők. Rövidesen Tullius Cimber lépett Caesar elé, hogy fivére érdekében könyörögjön, de Julius hajthatatlan volt. Cimber ekkor térdre hullt, s lerántotta Caesar tógáját. Ez volt a jel. A merénylők azonnal kardot rántottak, s szúrtak. Végül Marcus Junius Brutus, Caesar mostohafia sújtott le. „Te is fiam, Brutus?” – kérdezte állítólag meglepődve Caesar. Igen, ő is. A római uralkodók közül ekkoriban igen kevesen hunytak el természetes halállal. Caesar sorsában volt kénytelen osztozni később Caligula, Claudius, Galba és Domitianus is.

  • III. és IV. Henrik A francia történelem két – ráadásul egymást követő – uralkodója sem tudta elkerülni a merénylő tőrét. III. Henriket egy fanatikus barát, Jacques Clement gyilkolta meg, aki – nevének jelentésével ellentétben – cseppet sem volt könyörületes. Jakobita barátként elérhette, hogy Henrik közvetlen közelébe kerüljön, s amint a bizalmas információt közlendő, közel hajolt az uralkodóhoz, levél helyett tőrt rántott, s döfött. Történt mindez 1589. augusztus 1-én. IV. Henrikkel 1610. május 14-én végzett Francois Ravillac – többszöri kísérlet után.

  • Lajos Fülöp megúszta. Pedig nem sok híja volt. Giuseppe Fieschi olasz kalandor ugyanis már régen fente rá a fogát. A francia uralkodó 1835. július 28-án épp a Bastille-ba tartott három fiával és népes kíséretével, amikor működésbe lépett a korzikai 24 összekötözött puskából álló és egyszerre elsütött masinája. Az uralkodó hihetetlen csoda folytán sértetlenül megúszta a merényletet, de körülötte 18 ember meghalt. Kicsivel később Fieschi is, amikor kivégezték

  • A két Napóleon már szerencsésebb volt. Az első 1800. december 26-án éppen operába készült. Jóllehet nem voltak késésben, a kocsis kegyetlenül hajszolta a lovakat. Épp csak elhagyták a rue Saint-Nicaise sarkát, amikor óriási detonáció rázta meg a konzul hintaját. A hintó megállt. Sűrű füst lepte el a szűk utcát, mindenhonnan jajveszékelés hallatszott. Amikor jobban lehetett látni, borzalmas látvány tárult Bonaparte szeme elé. Mindenütt halottak, tégladarabok. Napóleon csak azért nem késte le az előadást, mert kocsisa hullarészeg volt, és ha a cseppet sem józan inas nem hajszolja úgy a lovakat, akkor pont alattuk robbant volna az időzített bomba. Így azonban éppen túlmentek rajta. Az esetet nemcsak Napóleon úszta meg ép bőrrel, hanem a kocsisa is másnap.

    Felice Orsini viszont nem bújta a történelemkönyveket. Ez is lett a veszte. Különben nem akarta volna eltenni ő is Napóleont – igaz, a harmadikat – szintén operába menet. Mert ha más nem is, ez tényleg nem ment a Napóleonok ellen. 1858. január 14-én ezúttal III. Napóleon készült a teátrumba. A császári menet fél tízkor ért Orsini elé. A merénylő kioldotta a szerkezet biztosító zárját, és… semmi. A derék olasz nem igazán jött zavarba. Nagyon felkészült ember volt, a zsebében ott lapult a másik bomba. Odakiáltott a társainak, hogy jön a B-verzió. A sok gránát közül az egyik éppen Napóleon hintaja alatt lépett működésbe. Három robbanás, nyolc halott, 160 sebesült. Napóleon és Eugénia császárné épségben szálltak ki abból a hintóból, aminek az alja vastag acéllemezzel volt borítva. Hat óra múlva mindenki rács mögött volt.

  • Abraham Lincoln 1865. április 14-én 22 óra 15 perckor a 16. amerikai elnököt a Ford Színházban lőtte hátulról fejbe John Wilkes Booth. A merénylőt végig kísérte a szerencse. Az elnök testőre kissé részeges volt, ezért röviddel az előadás kezdete után John Parker rögvest a büfé felé is vette az irányt, hogy száraz torkát megnedvesítse. Stanton hadügyminiszter pedig megtagadta Lincoln azon kérését, hogy a maga két méteres tagbaszakadt és tekintélyt parancsoló termetével Eckert hadnagy is ott legyen mellette. A páholyban mindössze egyetlen katonaviselt ember, Rathbone őrnagy ült. Ő meghallotta Booth lövését, rá is rontott a merénylőre, de az a páholyból a színpadra ugrott. Az eséstől eltörött a bokája, de menekültében azért annyit még odavetett a nézőknek, hogy „sic semper tyrannis!”, azaz így jár minden zsarnok.

  • Sissi Erzsébet királynét mindenki szerette, férjét, Ferenc Józsefet viszont már annál kevésbé. Ezért kellett Sissinek meghalnia 1898. szeptember 10-én, a Genfi tó partján. Az üdülőhelyen inkognitóban tartózkodó Erzsébet éppen hajóra kívánt szállni udvarhölgyével, Sztáray Irma grófnővel, amikor egy alak nekik szaladt. Erzsébetet fel is döntötte, de nem tűnt különösebben veszélyesnek az eset. A tragédia a hajón következett be, amikor Erzsébet összeesett. Luigi Lucheni, a merénylő ugyanis pontosan szíven szúrta egy hegyes tőrrel, de a halál csak a hajón állt be. Testőrök nem voltak Erzsébet mellett, mert mindenkit előre küldött már, még a komornyik is a hajón volt. Luchenit később elfogták és életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték. 1910. október 19-én felakasztotta magát cellájában.

  • Ferenc Ferdinánd Talán ebből a merényletből lett a legnagyobb kalamajka. A trónörökös Szarajevóba látogatott, a hadgyakorlatra. Többen próbálták lebeszélni arról, hogy körbe kocsikázza a várost, de hajthatatlan maradt. Pedig heten várták 1914. június 28-án. Az első merénylő bombát dobott a kocsijára, de az legurult, és a következő autómobil alatt robbant fel. Ferdinánd továbbot intett. A második merénylő annyira ideges volt, hogy feltűnt a körülötte állóknak, és amikor éppen a pisztolyát vette volna elő, lefülelték. Ferdinánd ekkor hajlandó volt abba belegyezni, hogy legalább az útvonalon módosítsanak. Csakhogy erről nem szóltak a konvoj első sofőrének, aki ment tovább az eredeti úton. Amikor rájöttek a tévedésre, megállt a kocsisor. Ferdinánd autója éppen Gavrilo Princip előtt. Aki viszont lőtt.

  • Sándor király 1934. október 9-én lépett Franciaország földjére Marseille-nél. Egy kocsiban ült a francia külügyminiszterrel, Barthou-val. Amint az autókonvoj a Tőzsde térre ért, egy fiatalember furakodott át a tömegen. Kiugrott a menet mellé, majd a király kocsijához érve mindenkit halomra lőtt a bent ülők közül. Viszont vele is végeztek – társai. Mio Kralj mesterlövész lőtte le őt a tömegből – pár perccel négy után.

  • Adolf Hitler megúszta. Pedig 1944. július 20-án Stauffenberg ezredes letette a „csomagot” Hitler mellé az asztal alá. A távirányítású bomba azonban csak a könnyű szerkezetű épületet vitte szét, mást nem. A Führer mindössze egy dobhártya repedéssel és véraláfutással a könyökén úszta meg a sokadik, ellene elkövetett merényletet.

  • Gandhi Nathu Ram Godse akkor lőtte le közvetlen közelről a világ legbékésebb politikusát, amikor az éppen imádkozni indult. Gandhit egyszer már leterítette egy pisztolygolyó, de azt túlélte. 1948. január 30-án azonban nem volt szerencséje. Az egybegyűltek első sorában egy harmincegynéhány évesnek tűnő, zömök, khakiruhás férfi szaladt a lépcsőn Gandhi irányába, majd revolvert húzott elő, és néhány lövést adott le, miközben a fegyver csöve szinte érintette Gandhi testét. Gandhi összeesett. Néhány másodpercig senki sem értette, mi is történt. Mindenki kábult, zsibbadt volt. Ekkor az imára gyűlt tömegből egy fiatal amerikai a khakiruhás férfira vetette magát, és elkapta a karját. Minden idők legnagyobb politikusa még fél órát élt.

  • J. F. K. A Kennedy-klán legsikeresebb politikusa 1963. november 22-én Dallasba repül. A nyitott kocsiban ül feleségével az oldalán, amikor eldördül(nek) a lövés(ek). A titokra, hogy ki és miért lőtt, a mai napig nem derült fény. A merénylővel, Lee Harvey Oswalddal később Jack Ruby végzett. John F. Kennedy öccse hasonló sorsra jutott 1968. június 6-án.

  • II. János Pál pápa Ali Agca. Így hívják a pápa merőnylőjét. 1981. május 13-án a római Szent Péter téren éppen autójából integetett a hívőknek a pápa, amikor eldördültek a végzetes lövések. II. János Pál súlyosan megsebesült, de felépült. Később a börtönben meglátogatta Agcát is, aki a vizit hatására megbánta tettét.

  • Anvar Szadat Az egyiptomi elnököt 1981. október 6-án ölték meg egy katonai parádén. Amikor az összeesküvők teherautója a dísztribün elé ért, Khaled Ahmed el-Iszlambouli parancsnok leugrott a járműről, és kézigránátot dobott Szadat felé. A teherautóról közben mesterlövészek tüzet nyitottak az elnökre. Már az első lövés talált.

  • Olof Palme 1986. február 28-án a svéd miniszterelnök testőrök nélkül éppen moziból tartott hazafelé, amikor lelőtték. Az első fokon bűnösnek talált közismert stockholmi bűnözőt 1989-ben felmentették a gyilkosság vádja alól. Az újabb nyomozások dél-afrikai merénylőt sejtetnek, de az indíték itt sem ismert.

  • Jichak Rabin Az izraeli miniszterelnök egy békegyűlésen vett részt Tel-Avivban 1995. november 4-én. Jigal Amir a városháza előtt férkőzött Rabin közvetlen közelébe, és akkor tüzelt. A miniszterelnök azonnal meghalt. A merényletet követő tárgyaláson Amir végig mosolygott. A merénylet óta Izraelben elérhetetlen távolságba veszett a béke lehetősége.

    2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
    Olvasta már a Múlt-kor
    történelmi magazin
    legújabb számát?

    kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

    Nyomtatott előfizetés vásárlása
    bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
    A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
    6 368 ft 4 776 Ft
    Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
    Az első 500 előfizetőnek.
    20 000 ft 6 990 Ft
  • Játsszon!

    Miről híresült el I. Miklós pápa?

    Történelmi adattárak

    Mi történt a szülinapomon?

    Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!