Meghalt Cornelius Gurlitt német műgyűjtő
2014. május 7. 10:39 MTI
Meghalt Cornelius Gurlitt német műgyűjtő, akinek müncheni lakásában 2012 februárjában felbecsülhetetlen értékű, részben kétes eredetű, vélelmezhetően náci harácsolásból is származó műgyűjteményt találtak.
Korábban
Adolf Hitler kedvenc műkereskedőjének, Hildebrand Gurlittnak a fia 81 évesen, orvosa és egy ápoló jelenlétében halt meg kedden délelőtt müncheni otthonában, hosszabb betegeskedés után - jelentette be a műgyűjtő szóvivője, Stephan Holzinger. A közlemény szerint a magányosan élő műgyűjtő nemrég súlyos szívműtéten esett át, és többhetes kórházi tartózkodás után a saját kívánságára tért vissza a schwabingi városrészben lévő otthonába, ahol az elmúlt hetekben éjjel-nappal betegápoló vigyázott rá.
A festmények, grafikák és nyomatok egy részének tisztázatlan eredete miatt a több mint 1400 alkotásból álló kollekciót a német hatóságok lefoglalták, de a zárlatot április elején feloldották, miután Gurlitt szerződésben vállalt kötelezettséget arra, hogy engedélyezi a műkincsek eredetének szakértői vizsgálatát és az esetleges náci rablásból származó műveket visszaadja a jogos örökösöknek.
A festmények eredetének vizsgálata Gurlitt halála után is folytatódik, a szövetségi kormánnyal és Bajorországgal kötött megállapodás az örökösökre is vonatkozik - szögezte le a bajor igazságügy-minisztérium. A tárca közleménye szerint a megállapodás lehetővé teszi, hogy "a náciigazságtalanságok áldozatainak Gurlitt halála után is igazságot szolgáltassanak".
Egyelőre nem tudni, hogy kik öröklik a rejtélyes eredetű, sokmillió eurót érő műgyűjteményt, és Stephan Holzinger kedden azt sem tudta megmondani, hogy Gurlitt hagyott-e hátra végrendeletet. Cornelius Gurlitt visszavonultan élt müncheni lakásában és salzburgi házában - ahol később ugyancsak találtak tisztázatlan eredetű festményeket -, az örökölt gyűjtemény ápolásával foglalkozott és a képek lefoglalásáig ismeretlen volt a német közéletben. Családot nem alapított.
"A képeimnél jobban soha nem szerettem semmit" - mondta élete egyetlen lapinterjújában, amelyet a Der Spiegel című hetilapnak adott 2013-ban. Monika Grütters kulturális államminiszter szerint elismerésre méltó, hogy Cornelius Gurlitt vállalta az erkölcsi felelősséget az apjától származó alkotások sorsa iránt. Ezzel sokat tett a nácik által elrabolt valamennyi műkincs helyzetének igazságos és méltányos rendezéséért - emelte ki a miniszter a műgyűjtőről megemlékező közleményében.
A képeket 2012 februárjában foglalták le egy adócsalás miatt indított eljárás során Gurlitt müncheni lakásában. A műkincsfogásról csak másfél év után, tavaly novemberben tájékoztatták a nyilvánosságot, miután az ügy kiszivárgott a sajtóhoz. A német kormány súlyos bírálatokat kapott belföldről és külföldről is az ügy titkos kezelése miatt. A berlini vezetés végül összeállított egy szakértői munkacsoportot, amelynek feladata a gyűjtemény vizsgálata a nyilvánosság bevonásával, a gyanús származású alkotások fényképét és fő adatait pedig közzétették az elveszett kulturális javak koordinációs állomásának (Lost Art Koordinierungsstelle) lostart.de címen működő portálján.
A német állammal kötött megállapodásban Gurlitt vállalta, hogy visszaadja a tulajdonosoknak vagy azok örököseinek az összes olyan képet, amelyről megállapítják, hogy nácik rablással, erőszakkal, zsarolással szerezték meg az eredeti tulajdonostól. Az eddigi vizsgálatok alapján nagyjából 500 kép tartozhat ebbe a kategóriába. Cornelius Gurlitt és jogi képviselői a www.gurlitt.info címen februárban információs honlapot indítottak azzal a szándékkal, hogy teret nyissanak a gyűjtemény körüli ügyek megvitatására, és lehetőséget adjanak visszaszolgáltatási igények benyújtására.
Gurlitt az oldalon közölt írásában hangsúlyozta: mindig is abban a meggyőződésben élt, hogy az apjától örökölt képek többsége az úgynevezett elfajzott művészet kategóriájába tartozó alkotás, ami azt jelenti, hogy a nácik nem magánszemélyektől, hanem közgyűjteményekből kobozták el őket, majd az államtól szabályszerű adásvételi vagy csereszerződéssel kerültek a családhoz. Hozzátette: arról nem tudott, hogy elvétve olyan műtárgyak is vannak a gyűjteményben, amelyeket a nácik által rabolt alkotások közé lehet sorolni.
Hildebrand Gurlitt a nácik megbízásából egyebek mellett műtárgyak külföldi értékesítésével foglalkozott, a propagandaminisztériumban összegyűjtött elfajzott műveket árulta devizáért. Sok képet saját magának vásárolt meg a Joseph Goebbels vezette minisztériumtól. 1940-ben például 4 ezer svájci frankot fizetett 200 alkotásért. A darabonként csupán 20 frankért megszerzett képek között volt festmény Pablo Picassótól és Marc Chagalltól. A fiánál talált gyűjteményből eddig ismeretlen mesterművek is előkerültek, köztük egy Chagall-kép.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 17:35
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
