Ezen a napon: átadják a zánkai úttörőtábort
2012. május 25. 15:49
1975. május 25-én adták át Zánkán a balatoni úttörővárost. Az úttörővárosban nyáron kéthetes turnusokban háromezer úttörőt tudtak fogadni, s évente összesen 25 ezer gyermek fordult meg Zánkán. A táborba érkező gyerekek, akik elsősorban munkásszülőktől származtak, a kommunista ifjúságpolitika célkitűzéseinek megfelelően hasznosan foglalták el magukat.
Korábban
A nemzetközi gyermeknap alkalmából 1975. május 25-én átadták Zánkán a balatoni úttörővárost. A központi épületben az irodákon kívül könyvtár, úttörő-történeti múzeum, tanácskozók, társalgók, 3000 adagos konyha volt, valamint étterem és a félezer gyereket befogadó előadóterem kaptak helyet. Ehhez járul a sportcsarnok, a stadion 3000 fős lelátóval, az egészségház, 16 nyári tábor épületei, a téli tábor s a 36 m magas víztorony 385 kataszteri hold területen. Az úttörővárosban nyáron kéthetes turnusokban 3000 úttörőt tudtak fogadni, a tanév hónapjaiban őrsvezetőket képeztek, akiknek iskolai oktatását is helyben végezték. Évente 25 ezer gyermek fordult meg Zánkán.
A szocializmus időszakában szovjet és keletnémet példák nyomán Magyarországon is felmerült egy úttörőtábor létrehozásának gondolata. A berlini Wuhlweide parkban, a Werbellinsee-nél fekvő Altenhofban vagy a mai Ukrajna területén található Artyekben kialakított úttörőtáborok kiváló mintául szolgáltak mind a tábor felépítését, mind pedig programját tekintve.
Magyarországon az úttörőmozgalom vezetői a Balaton északi partján elterülő Zánkát jelölték ki a leendő úttörőtábor területéül. Budapesthez való közelsége, földrajzi fekvése, a fürdés és túrák adta lehetőségek egyaránt a Balaton felvidéki község mellett szóltak.
A tábor építését a Csorsza-patak völgyében 1968-ban kezdték meg. Még javában folytak az építkezések, amikor 1972-ben megjelentek az első úttörőcsoportok a balatoni táborban. Noha az építési munkálatok még ezt követően is folytatódtak, a tábor döntő része elkészült: a gyerekek szálláshelyeiken kívül birtokba vehették a könyvtárat, a társalgókat, az „üléstermeket”, a strandot, valamint a sportpályát. A Zánkára érkező gyerekek, akik elsősorban munkásszülőktől származtak, a kommunista ifjúságpolitika célkitűzéseinek megfelelően a táborban hasznosan foglalták el magukat.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Divat és skót identitás a 18. századi Londonban tegnap
- Különös viking sír Norvégiában tegnap
- Ősi hitvilág a natufi kultúrából tegnap
- Sárkányok Kabul felett - A Sámán Pajzs hadművelet nyomában tegnap
- 3600 éves bronzkori metropoliszt tártak fel a kazah sztyeppén tegnap
- Napóleon és Kuba: egy halotti maszk rejtélyes története tegnap
- Fejezetek egy pompeji-i gyorsétterem történetéből – egyiptomi kerámiaváza került elő a romok közül 2025.11.17.
- Arábia – az ősi illatok földje 2025.11.17.














